A pezsgő rendkívüli karrierje

A pezsgő rendkívüli karrierje

Champagne-nak kizárólag a Francia Champagne régióból származó gyöngyöző nemes borokat szabad nevezni.

A Franciaországból, de nem champagne-ból származó gyöngyöző italokat nevezhetik crémant-nak, a spanyol honból származó palackos erjesztésű italt cava-nak, egyes olasz területekről érkező italokat, Asti spumanténak vagy Franciacortának.  Hazai nevén pedig pezsgőnek nevezzük.

Testvéreim siessetek, a csillagokat iszom

Dom Perignon

apát, hautvillier-i bencés apátság

A pezsgő születése

Az 1660-as évek végén járunk észak-kelet Franciaországban, Champagne régióban. Itt áll a hautvillier-i bencés apátság. Az apátság fiatal pincemestere Dom Perignon atya. (1638-1715)  Nem régen kapta a kinevezését és közeledik a Karácsony ezért szeretne egy kellemes bort adni társainak. Egyik kedvenc foglalatossága, hogy kevergeti a különféle szőlőböl készült borokat. Különféle borok házasításával újabb és újabb ízkombinációkat kísérletez ki.  Hosszan nézegeti palackjait, különböző kísérleteinek eredményeit. Majd kiválaszt és kibont egy még erjedetlen cukrot tartalmazó újbort mely valódi parafa dugóval van ellátva. Ahogy kitölti, hogy megkóstolja, akkor látja, hogy a bor “gyöngyözik”. Kíváncsian belekóstol, majd -állítólag ekkor hangzik el a legendává vált mondata- ” A csillagokat iszom “.

Mivel a szerzetestársaknak is nagyon izlik az újfajta gyöngyözőbor, ezért igen hamar híre megy az újításnak.

A parafa dugó is hatalmas újításnak számít, hiszen korábban egy darab fa köré tekert rongyot használtak az üvegek lezárására. A Parafa a Meditárrániumban őshonos Paratölgy kérgéből készül. Portugál vagy spanyol szerzetesek közvetítésével jut el az Atyához.  Később Dom Perignon már nem elégszik meg a parafa dugóval, hanem viasszal és zsineggel is lezárja, hogy biztosan ne illanjon el a széndioxid. Angliából származó vastagfalú sötét színű üvegekbe palackozza, mely jobban ellen áll a nyomásnak.

Et voila! 🙂

Megszületett a pezsgő!

Természetesen új módszerét nem tudja sokáig titokban tartani, a helyi, környékbeli borkereskedők hamar elkezdik utánozni. Leghíresebb nevek: Moët et Chandon,  Pommery et Greno, Mercier és még sokan mások.

Ez a legendája, hogy valóban így történt-e azt ma már nem tudjuk meg. Állítólag a habzóbort már a rómaiak is ismerték. Más források szerint a pezsgőt Angilában találták ki, valamivel korábban. Mégpedig itt is a véletlennek köszönhetjük létrejöttét. A történet szerint I. Jakab király ( 1566-1625) uralkodása idején az angolok fa helyett szénnel kezdték a borosüvegeket gyártani. Ez egy jóval erősebb, vastagabb falú palackot eredményezett. Enélkül elképzelhetetlen lenne a pezsgőgyártás, hiszen a hagyományos borosüveget szétfeszítené a palackban levő nyomás.  Tehát a palack rendelkezésükre állt. Állítólag a Champagne-i habzóbort már Dom Perignon atya előtti időkben is fogyasztottak angliában. Azonban túl könnyűnek találták és kevés cukrot, vagy melaszt öntöttek hozzá. Nem tudták, hogy ettől újra forrani kezd, majd habzóborrá alakul.

Akár melyik történet is igaz, ami viszont tény, hogy igazán híressé, népszerűvé Dom Perignon atya “újítása” után válik.

A pezsgő felemelkedése

A történet úgy folytatódik, hogy rövidesen a Napkirály XIV. Lajos király asztalára is ez kerül. Aki bevezeti a pezsgős reggeliket, így rövid időn belül az arisztokrácia kedvelt italává válik. Innentől megállíthatatlan a diadalmenete. Napoleontól kezdve James Bondig, Madame de Pompadour-tól Marilyn Monroe-ig számos híres, hírhedt ember népszerűsítette tovább.

A XIX. század közepén Magyarországon is megindul a pezsgő gyártás

A pezsgő is mint sok minden más – Széchenyi István jóvoltából került be a magyar köztudatba. Nemsokkal ezután megalapítják az első magyar pezsgőgyárat 1825-ben Pozsonyban.  (Ne felejtsük, akkoriban az még Magyarország területe volt.) Majd rövidesen Budapesten és számos másik helyen is alakultak Pezsgő gyárak. Amely még napjainkban is töretlen népszerűségnek örvend, a Törley Gyár Budafokon indult 1882-ben. Törley család rendkívül sokat tett a termék szélesebb körben való elterjesztéséért. Ebben az időben az arisztokrácia kizárólag francia pezsgőt fogyasztott. Az első valódi reklámkampány is Nekik köszönhető. Művészi plakátjaival és egyéb grafikáival hamarosan kedvelté és ismerté vált a termék.

Az alábbi képeket a Törley Pezsgőpincészet kft achívumából kaptam szíves felhasználásra. Külön köszönet az általuk kapott hasznos háttérinformációkért, melyet a cikkíráshoz felhasználtam.

A képek kattintással lapozhatóak.

A pezsgő töretlen tündöklése

A xx. században már töretlen népszerűségnek örvend. Megjelenik a tömegkultúra, a filmek, a reklámok. A mozisztárok is reklámozzák, híres filmjelenetekben szerepel. Számos híres színészhez köthető legendák keringenek a neten. James Bond nem csak a Martinivel kapcsolatban hozható hírbe, hanem a pezsgővel is. Több filmjében is szerepet játszik a pezsgő. Kedvenc márkája természetesen egy angol klasszikus: a BOLLINGER

Milyen a jó pezsgő?

Hogy ki melyiket kedveli az izlés dolga. Fontos, hogy minőségi borból, megfelelő eljárással készüljön.  Fontos, hogy minden pezsgőt a megfelelő hőfokon és ahhoz illő pohárból fogyasszunk, hogy a maximális élvezetet nyújthassa.  A javaslat szerint a pezsgő aromája általában 6-8 °C-on érvényesül a legjobban. Azonban az igazán nemes pezsgőket, champagne 11-12 °C-on kínálják.

Megkülönböztetünk szinük szerint fehér, rosé és vörös pezsgőt.

CUKORTARTALMUK ALAPJÁN pedig :

  • brut nature –  max 3 g/l
  • extra brut  -max 6 g/l
  • brut (különösen száraz) – max 12 g/l
  • extra dry (extra száraz) – 12-17 g/l
  • sec vagy dry  (száraz) – 17-32 g/l
  • demi sec, medium dry (félszáraz ) –  32-50 g/l
  • doux, sweet (édes) – min 50 g/l pezsgőket.

Megkülönböztetjük a pezsgőket aszerint is, hogy milyen eljárási módon készültek.

  • TANKPEZSGŐ – (Méthode Charmat)   Ezen eljárás alkalmával a bort hatalmas tartályokba, úgynevezett tankokba töltik.  Itt erjed és érlelődik.  (kb 6 hónapig )Majd a legvégén palackba töltik. 
  • KLASSZIKUS – (Méthode Transvasée)   Ez esetben a bort 1,5 literes úgynevezett erjesztő palackokba fejtik, erjesztik, érlelik. Általában minimum 1 évig, majd ezután kerül palackozásra. 
  • TRADICIONÁLIS – (Méthode Traditionelle) Ez az a módszer, ahol a pezsgőt egyből a palackba töltik, majd ferdén megdöntve állványokon tárolják. Rendszeresen mozgatni kell, és a keletkezett “seprőt”- eltávolítani. Természetesen  ez a módszer a leginkább élő-munka és időigényes. Ezért ez a legkíválóbb minőség, egyben a legdrágább is. 

Mindig fogyaszd mértékkel 🙂

Ha tetszett a cikk oszd meg barátaiddal is 🙂

Szeretném elmondani, hogy mivel ezt a blogot egyenlőre hobbiból csinálom, ezért nincs bevételem belőle. Amennyiben hasznosnak, érdekesnek találod bármelyik bejegyzést kérlek oszd meg a barátaiddal is. Ezzel segíteni tudsz, hogy hirdetések helyett minél több minőségi tartalomra költhessem a pénzemet. Köszönöm 🙂

Mióta van bejgli a karácsonyi asztalunkon?

Mióta van bejgli a karácsonyi asztalunkon?

Magyarként a karácsonyt el sem tudjuk képzelni bejgli nélkül. Minden vidéknek, minden háznak, háziasszonynak megvan a maga bejgli receptje. Egy recept, ami már generációk óta használatban van, vagy épp a legújabb, legfinomabb verzó.

Olyannyira magyarnak érezzük, hagyományunk részének, hogy sokan azt gondolják, hogy Hungarikum.

A valóságban azonban sokkal messzebbre nyúlnak a gyökerei.

Többféle feltételezés is létezik, hogy honnan származik.

Az egyik azt mondja, hogy az örményektől került Sziléziába. Igy került európába, majd a lengyelektől átvették a németek.  Végül onnan került Magyarországra.  Mások az úgynevezett pozsonyi kiflitől eredeztetik. Van aki azt állítja, hogy Bécsből került az asztalunkra.

Ami viszont egészen biztos, hogy a 19. század közepén terjedt csak el magyarországon.  1830-ban Czifrai István: Magyar Nemzeti Szakácskönyvében említi ” Posonyi Finom Mákoskalács” néven. 

A bejgli név eredete ugyanilyen megválaszolhatatlan. Van akik azt tartják, hogy a német “beugen” igéből származik, mások szerint pedig a jiddis “beygel” szóból ered. Bár az a beygel az arra ma is ismert középen lyukas péksüteményre értendő, amit bagel-nek neveznek angolul.

Ami a legvelószinűbb, hogy német nyelvterületről ered a név.

Mákosat vagy diósat?

Ez megint egy igencsak “megosztó” össznépi problémánk 🙂 Vannak, akik a mákosra esküsznek, míg mások a diósra. De újabban van már gesztenyés, marcipános és más egyéb különlegesség is. A “bejlgli műfaj” is folyamatosan megújul. Mindig kerülnek elő újabb és újabb receptek, reform ötletek.

Ez így van jól, a kreativitástől csak egyre nemesedik. A lényeg, hogy Karácsonykor minden házban kerüljün finom bejgli az asztalra.

MIÉRT EGYÜNK MÁKOS BEJGLIT?

A mák, latin nevén papaver, Eurázsiában őshonos. Nagy valószínüséggel Török közvetítéssel került Európába, majd honosodott meg. Olyannyira népszerűvé vált Magyarországon, hogy több olyan magyar ételünk is van, ami mákot tartalmaz. Az Európai Unió legtöbb országában ma már nem lehet mákot szabadon vásárolni. Az előírások miatt csak patikában árulják. Kivéve Magyarországot, ahol mi annak idején kiharcoltuk az engedélyezését, arra hivatkozva, hogy nálunk nagyon régi hagyománya van a mák fogyasztásának.

Tény és való, hogy a mák kiváló vas, folsav forrás a szervezet számára. Magas a vitamin és ásványianyag tartalma.  Erősíti a körmöket, fényesebb lesz tőle a hajunk.  Jót tesz a csontoknak, segít megelőzni a csontritkulást. Nyugtató hatása is van.

MIÉRT EGYÜNK DIÓS BEJGLIT?

Míg a dió ( latinul: Juglans ) valóban őshonos magyarországon. Egyik legkedveltebb gyümölcsünk. Nem véletlenül, mert azt tartja népi gyógyászat, hogy a dió, maga az egészség.  A dió formája az agyra emlékeztet és sokan hiszik, hogy fogyasztása nagyon jótékony hatással van az agymúködésünkre. Rendkívül gazdag ásványianyagokban és enzimbekben. A benne található telitetlen zsírsavaknak köszönhetően csökkenti a koleszterinszintet. Ezzel védjük az érfalaink épségét és rugalmasságát is.

Ha tetszett a cikk, oszd meg barátaiddal is 🙂

Forrás:

fuveszblog.cafeblog.hu

hajraegszség.hu

wikipedia dio

wikipedia mák

A fény ünnepe- avagy a téli napforduló

A fény ünnepe- avagy a téli napforduló

 az év legrövidebb napja

Előbb – utóbb a tél folyamán szinte mindannyiunknál eljön az a pont, amikor már nagyon elegünk van a rövid napokból. Reggel még sötét van, mire végzünk a munkával már sötét van.  Sokan ilyenkor már alig várjuk, hogy újra hosszabbak legyenek a napok.

Van, aki már októberben besokal a rövid napoktól, mint például én is. De a hivatalos téli napforduló ideje: december 21. Ez egyben a csillagászati tél kezdete is.

Szóval a tél még csak ekkor kezdődik, viszont a jó hír, hogy mostantól a napok egészen junius 21.-ig egyre hosszabbak lesznek.

A legtöbb kultúrában megemlékeznek ezen a napon, a fény születését ünnepelve. Természetesen kúlturkörönként eltérő módon.

A keleti sztyeppei népeknél, mint a magyaroknál is a természet változásai kiemelkedő jelentőséggel bírtak. Az egyik legnagyobb ünnep a téli napforduló volt. Karacsuny-nak, vagy kerecseny-nek mondták. Innen ered a karácsony szavunk is. Az év leghosszabb éjszakája, amikor a nap a legkorábban tűnik el a horizonton. Szimbólikus jelentessel bír. A sötétség éjszakája. Mikor végre véget ér, akkor megszületik a fény, a remény.

Ezt szertüzekkel, sámándobolással, sólyomreptetéssel ünnepelték.

a fény születésének ünnepe

Megszületik a fény, a remény és a szeretet.

Ha kicsit tovább ásunk a témában, akkor feltünhet egy szimbolikus egybe esés, Jézus születésével.

Na akkor most, hogy is van ez?

Azt akarod mondani, hogy Jézus születésének köze van a téli napéj egyenlőséghez?

Igen, pontosan.

A téli napfordulót a legtöbb Ősi kultúra megünnepelte, és mindíg is a fény születésének és a reménynek az ünnepe volt.

Csak néhány példát említek a teljesség igénye nélkül. A Druidák Stonhengeben rendeztek hatalmas ünnepségeket a téli napforduló idején. Ilyenkor a Druidák a Napistent köszöntötték.

De említhetném még a Perzsa eredetű MITHRAS ( Ahura Mazda) Fény Istene megünneplését, ami szintén erre az időszakra esett. Jóval régebbi eredetű, mint a kereszténység. ( Mithrasz Isten alakja, élete egyébként elég sok párhuzamot rejt Jézus életével. ) Később Mithrász tisztelete átkerült Európába, bekerült a Görög és a Római mitológiába is.

Szóval:

A keresztény vallás szerint Jézus, a megváltó születése szimbólikusan a fény és a szeretet újjászületésével is egyenlő. Ez kapcsolja össze a két ünnepet.

I. Gyula Pápa iu 350-ben rendelte el, hogy  Jézus -a megváltó-, születésének napját december 25.n ünnepeljük.  Van itt egy kis apróság, akkoriban még az úgynevezett  Julianus naptárat használták.  Majd csak 1582-ben vezették be a Gergely naptárat. Ennek következtében, mint tudjuk történt némi keveredés az időpontokban. Ezért vált szét Jézus születésnapja a Karácsony, melyet december 25.-én ünnepelünk a téli napfordulótól. Korábban ez a két időpont egybe esett. Ma, ha csillagászati időpontot vesszük alapul, akkor napjainkban Jézus születését december 21.-n kellene ünnepelnünk. Természetesen ezt az időpontot már nem fogjuk megváltoztatni, de mint érdekességet megemlítettem.

Ha tetszett a bejegyzés oszd meg ismerőseiddel, barátaiddal is 🙂

Facebook oldalunkat pedig itt találod.

Mennyit kell még várnunk Karácsonyig?

Nap

:

Óra

:

Perc

:

Mp

Legyen Békés, Boldog Karácsonyod

Akkor most Télapó vagy Mikulás ???

Akkor most Télapó vagy Mikulás ???

Gyermekként mindannyian izgatottan vártuk a Mikulást…

Emlékeimben él még, ahogy már előző este egyre növekvő izgalommal készülődtem. “Kipucoltam” a cipőmet és alig tudtam aludni. Az volt a tervem, hogy egész éjjel ébren maradok és meglesem a Mikulást.  Látni akartam, ahogyan éjszaka megérkezik és hoz nekem sok sok ajándékot 🙂

Ismerős? Te is így voltál ezzel?

Szüleink, az óvoda, az iskola, játszótársaink, mindenki mondott egy történetet a Mikulásról. Néha ellentmondásba keveredtek egymással a különféle történetek, de ez gyerekként nem nagyon zavart. Sőt egészen csalódott voltam, mikor valaki elárulta, hogy nincs is Mikulás 🙁  Szomorú voltam, mert nagyon élveztem ennek a kis mesevilágnak a varázsát.  Jó, hogy a mai gyerekek még mindig élvezik, sőt népszerűbb az ünnep, mint valaha.

Ebben a bejegyzésben arra vállalkozom, hogy utánajárok, kiderítem,  hogy régen is volt-e Mikulás? Honnan jön az igazi Mikulás?  Honnan ered ez a szokás? Mióta ünnepeljük a Mikulást?  

MI A KÜLÖNBSÉG A MIKULÁS ÉS A TÉLAPÓ KÖZÖTT????

A kezdetek

Akit ma Mikulásként ismerünk,  Nicolasként (Miklós) látta meg a napvilágot, a mai Törökország területén fekvő Patara városában -mely abban az időben a Lykiai városállamok Szövetségének része volt- a 3. század közepén.  Sajnos akkoriban pontos feljegyzések nem készültek, ezért különböző források, különböző dátumokhoz kötik.

Úgy tartják, hogy gazdag kereskedőcsaládba született, de szüleit korán elveszítette. Megörökölte hatalmas vagyonukat. Mivel Ő akkor már Jézus tanait követte, ezért szétosztotta mindenét a szegények között. Hatalmas népszerűségnek örvendvén, megválasztották a szintén Lykiában található MYRA városának püspökévé.

Halála idejét kb 350 körülre becsülik.  A templom romjai ahol szolgált, majd temetkezési helye lett ma is áll. Mindkettő látogatható.

Zárójelben jegyzem meg, hogy annak idején volt szerencsém többször is ide látogatni munkám alkalmából. Ha Antalya környékén jársz érdemes egy napot rászánni a környék megtekintésére, mert számos más csodát is találhatsz itt, például a sziklasírokat  is.  Demre- Myra – Kekova – a legkedveltebb célpontok a közelben 🙂 Ez egy külön bejegyzést megér.

video forrása: Youtube Travel in Turkey

Legendák Szent Miklósról

Életéhez számos legenda kötődik.

Az egyik legnépszerűbb az a történet, mely azt meséli el, hogy volt egy nagyon szegény család 3 lánnyal. Az apa úgy határozott, hogy lányait nyilvánosházba, vagy rabszolgának adja, mert nem tudja kiházasítani őket. Véletlenül meghallotta ezt Miklós és mindenképpen segíteni akart a lányokon. Ezért egyik este egy pénzzel teli erszényt dobott be házuk ablakán. Így az apa férjhez adhatta legidősebb lányát. Majd kis idő múlva Miklós újra és újra megjelent és újabb teli erszényt dobott be az apának. Így mind a három lány tisztességgel férjhez mehetett, Miklós megmentette őket a szégyentől.

Körülbelül 52 évig volt püspök. A nép nagyon megkedvelte, mert nagyon szerény és segítőkész volt. Életében sok szegény gyermeken segített, ezért lett Ő az, aki gyermekeknek ajándékot hoz. Halálának napja december 6. ezért esik erre a napra Mikulás ünnepe. 

Szent Miklós tisztelete nagyon elterjedt volt. Egészen Szibériától Európa nyugati határáig. A gyermekek jótevője, a tengerészek, utazók, zarándokok védőszentje.

A tengeri vihar lecsendesítése

270-ben Szent Miklós Jeruzsálembe ment zarándokútra. Vihar kerekedett és a mellettük haladó hajónak elszabadult az orrvitorlája. A háromfős legénységből, akik vissza akarták tenni, már kettőt a vihar a vízbe sodort, akik ilyen esetben általában odavesznek. Látva ezt Miklós a vízbe vetette magát, és magához ragadta a két fuldoklót, kimentette, majd az árbóchoz kötötte őket a köpenye övével. Ezt követően pedig helyére tette az orrvitorla árbócrúdját, ezzel megfeszítve a vitorlát, így a hajó egyenesbe jött. Miklós letérdelt és Istennek egy hálaimát mondott, majd a tengerbe vetette magát, hogy visszatérjen a hajójára. Amikor a hajósok a myrai templomban hálaimát mondtak megmenekülésükért, megismerték Miklóst és megköszönték neki a segítséget, s visszaadták neki a köpenye övét, amit szent ereklyeként hordtak magukkal a megmenekülésük óta. A viharba keveredett hajósok vészhelyzetben Szent Miklóshoz fohászkodtak.

Forrás és további részletek:  Wikipedia

Akkor most Télapó, vagy Mikulás?????

Magyarországon a Télapó elterjedése az 1950-es évekre vezethető vissza.  Ekkor érkezett a Szovjetúnióból a “Gyed Maróz” – ennek magyarosítása a Télapó. 

Észak Európában,  a skandináv mitológiában már a kereszténység kezdete előtti időkben létezett egy Odin nevű isten. Őt néha hosszúszakállúként is emlegették. Akinek volt egy lova, a nyolclábú Sleipnir és hatalmas távolságokat tudott megtenni vele. A német néphagyomány szerint a gyerekek Odin lovának, Sleipnirnek tettek ki csizmácskáikban a kémény mellé szalmát és répát, Odin pedig hálából ajándékokat hagyott benne nekik. Az északi fagyos tél démona a skandináv kultúrkörben a téli napforduló központi alakja a Yule-bak (Yule Goat), Julbukk, Julbock-nak nevezett mesefigura hoz ajándékot. Ennek leghíresebb változata, a lappföldi Joulupukki, akinek figurája egyértelműen azonosult a Télapó alakjával.

forrás: wikipedia

Tulajdonképpen a 20. század elejétől fokozatosan mosódott össze a két figura. 1931-ben volt egy olyan Coca-Cola reklám, ahol a Mikulást nagy fehér szakállal, vörös kabátban, rénszarvassal ábrázolták. Ez annyira sikeres volt, hogy bejárta a Földet és bekerült a köztudatba.

Magyarországon az 50-es évektől az Állami és Iskolai Ünnepségeket TÉLAPÓ ÜNNEPNEK  nevezték. Ezután sokaknak összemosódott a két figura.

Aki az északi sarkról jön, az a télapó!

Bizonytékul találtam egy régi képet olaszországból származik, ahol a Mikulás és a Télapó együtt osztják az ajándékokat a gyerekeknek

kép forrása: prosanvito.it

Szent Miklóshoz kapcsolódó Magyar népszokások

A Dunántúlon már a 18.ik században élt az a szokás, hogy Miklós napján a férfiak bekormozták az arcukat, bundájukat kifordították, hosszú szakállt ragasztottak. A “rossz” gyerekeket azzal ijesztgették, hogy a cipőjükbe szenet, virgácsot tettek.  Volt ahol az is szokásban volt, hogy a Mikulás mellett “ördögök” és “krampuszok” is jártak házról, házra. Láncokat csörgetve, bottal, seprűvel riogatva a kisebb gyereket.  Kikérdezvén, ki volt jó, ki viselkedett rosszul. A célja az volt, hogy megtanítsák a gyerekeknek, hogy a rossz elnyeri a büntetését.  A “jó” gyerekek pedig ajándékot kaptak.

Feltehetően középkori diákhagyományokból ered ez a szokás.

Felhasznált irodalom:

Wikipedia - Szent Miklós élete

Katolikus Szentek – Szent Miklós élete

A LEGENDÁS LUKÁCS

A LEGENDÁS LUKÁCS

Ismered a Lukács Fürdő titkait?

Szereted a kulúrtörténeti érdekességeket? Kíváncsi vagy, hogy milyen titkokat rejtenek ennek az eklektikus épületnek a falai?

A “Legendás Lukács”, miért is nevezem így? Ez az épületegyüttes nem csak egy gyógyfürdő, ez közel 100 éve a magyar értelmiségi és művészvilág egyik kedvelt találkozó helye volt. Ez egy “intézmény” a szó jó értelmében véve is.   Ide nem egyszerűen úszni járnak az emberek. Ide feltöltődni, kikapcsolódni, inspirációt meríteni jövünk.  Itt mindig pezseg az élet, ennek a helynek atmoszférája van.  Engem arra emlékeztet, amit az ókorban az egyiptomiak, a görögök és a rómaiak még tudtak, hogy a gyógyuláshoz olyan atmoszférát kell teremteni, ami a lélekre is hat. Olyan épület kell, ahol a lélek töltődni tud. Egy hely, ahol a szépség, a művészetek harmóniája segíti a test és a lélek felüldülését. Kiegészülve olyan társasággal, barátokkal akikkel a szellem, az értelem is meg tud nyílvánulni, szárnyalni, inspirálódni.

Az épületet az idők folyamán sokszor átépítették, kibővítették, felújították, átalakították. Ennek köszönhetően egy eklektikus labirintus lett, sajátságos bájjal. Itt öröm eltévedni, bóklászni, minden szeglet a történelmünk egy darabjáról mesél. Keverednek az építészeti stílusok,  nem csoda, ha számos embert rabul ejtett az épületegyüttes sajátságos hangulata.

A Lukács Fürdő törzsvendégei között számos “Legenda” – híres ember volt, van és lesz. Hogy csak néhányat említsek a teljesség igénye nélkül : Mezei Mária színésznő, Kállai Ferenc – színész, Latinovits Zoltán- színész, Kodály Zoltán – zeneszerző, Ottilik Géza, író- műfordító, Örkény István – író és még sokan mások. A fürdőn belül található egy emlékfal, ahol a fürdő híres vendégeiről emlékeznek meg. Hát kell ennél jobb társaság?

A “Lukács” története

A KEZDETEK

A Szemlő- hegy lábánál található forrásokat már az itt letelepedett rómaiak is ismerték, hasznosították. A környéken pár száz méteres körzetben több forrás és fürdő is található. A Lukács fürdővel szemben a Malomtó, a Veli bej fürdője és a Császár. A XII. században a betegápolással foglalkozó Szent János lovagok telepedtek meg. Később a máltai és rodoszi lovagok is, megjelentek, akik kolostoraik mellé fürdőt is építettek.

Tudtad?

Hogy a legrégebbi törzsvendégek akár 50 éve is rendszeresen látogaják a fürdőt? Az ilyen régi törzsvendégeknek állandó kabinjaik vannak. Ezeket a régi kabinokat “Rezeda kabin”-nak hívják a zöld színük után. A többszöri átépítések alkalmával is igyekeztek megőrizni ezt a hagyományt. Megmentettek néhány eredeti kabint.

TUDTAD ?

Kezdetben az uszoda külön férfi és női részlegből állt. A hidegebb vízű medence volt az úraknak, a langyosabb vízű pedig a hölgyek számára volt fenntartva.

A KÖZÉPKORTÓL A XX. SZÁZADIG

A Török korban több fürdő is létezett itt egymás közelében. Ennek építészeti nyomai a mai napig megtalálhatóak. A mai fürdőt tápláló forrás a Török korban egy malmot is működtetett, melyet lőporgyártáshoz és gabonaörléshez is használtak.
Buda visszafoglalása (1686) után a fürdők a Magyar Királyi Kincstár tulajdonába kerültek.
1857-ben egy óbudai molnár kezdte meg a fürdő kiépítését. 1884-ben Palotai Fülöp megvásárolta a kincstártól, majd továbbfejlesztette.   A tervezéssel Ray Rezsőt bízta meg.
1893-ban készül el a gyógyszálló, az iszapfürdő, a népfürdő. Modern vízgyógyászati osztályt is létesítettek. Ekkor kapja a Lukács Fürdő elnevezést is. A világ minden tájáról érkeznek gyógyulnivágyók.
Ezután jön divatba, hogy az itt meggyógyult betegek “hálatáblákat” helyeznek el. Ezek nagy része sajnos a második világháborúban elpusztul, de szerencsére néhány még ma is látható.
1921-ben Hikisch Rezső tervei alapján átépítik.
1937- ben átadják az ivócsarnokot.

NAPJAINKBAN

A II.Világháborúban az épület súlyosan megrongálódik. Több kisebb felújítás is történik. Az utolsó nagy átépítés, modernizálás 1999-ben történt.  Ekkor több új beruházás is elkészült. Ahol régen iszapfürdő volt, ott van most az élménymedence. Létrehozták az úgynevezett “szaunavilágot”, ahol képzett szaunamesterek vezetésével élvezhetjük a szaunázás rituáléját és testünkre, lelkünkre egyaránt jótékony hatásait. Létrehozva ezzel egy olyan komplex wellness szolgáltatást, amely megfelel a legmagasabb elvárásoknak is.

Így nézett ki a századfordulón az iszapfürdő, melynek a helyén ma az élménymedence található. Iszapkezelést még ma is kaphatsz a fürdőben, de ma már modern, higénikus körülmények között történik a kezelés. Sőt az ivócsarnokban otthoni felhasználásra is vásárolhatsz.

A kép kattintással nagyítható.

Az eredeti felvételt Dr Bosányi Béla készítette

Forrás: Wikipédia

NA DE KÖNYÖRGÖM, MI KÖZE VAN AKKOR SZENT LUKÁCSNAK A FÜRDŐHÖZ ????

Kérdezheted ezt most joggal

Hát csak annyi, hogy

“Szent Lukács, aki mint orvos különös részvéttel nézte a beteg embert, mint evangélista észrevette, hogy a Megváltó maga is orvos, sőt, ő ,,az Orvos”, aki a beteg emberiségnek meghozta a gyógyulást a megváltás művének végrehajtásával. Úgy mutatja be evangéliumában az Emberfiát, mint a betegek gyógyítóját, a bűnöket megbocsátó Irgalmat, aki árasztja az emberek között Isten jótéteményeit és hirdeti az irgalmasság evangéliumát.

A Legenda Aurea szerint maga a Lukács-evangélium is gyógyít, mégpedig háromféleképpen: sebeket gyógyít azáltal, hogy a megtört szívűeknek hirdeti a megváltást; erősít azáltal, hogy elmondja az örömhírt; végül megőriz az újabb romlástól azáltal, hogy közli az isteni törvényeket és evangéliumi tanácsokat.”

idézet: http://www.katolikus.hu/szentek/1018.html  oldalról. A linkre kattintva az egész életét megismerheted.

A Lukács Fürdő vizének és iszapjának összetételét, gyógyjavaslatokat és egyéb fontos tudnivalókat a fürdő hivatalos honlapján találsz IDE KATTINTVA

Teljes mértékben akadálymentesített. Kerekesszékkel közlekedők is igénybe tudják venni a szolgáltatásokat. Külön olyan öltözőkabinok is lettek kialakítva, ami a speciális igénnyel élők szükségleteit tudja kiszolgálni 🙂

Kerekesszékkel közlekedők további tippeket, hasznos információkat találhatnak  ITT

TUDTAD?

A Frankel Leó útról nyíló ivócsarnokban a gyógyforrás vizét kóstolhatod meg.  Hatásos gyomor – és bélrendszer, az epehólyag és az epeutak hurutos betegségei gyógyításában hatásos. Javasolt még gyomorsavtúltengés, vesemedence gyulladás és vesekőképződés esetén is.   Ugyanitt vehetsz otthoni kezelésre gyógyiszapot is.

Szeretnénk külön köszönetet mondani a Budapesti Gyógyfürdő Zrt Marketingosztályának és a Lukács Gyógyfürdő és Uszoda dolgozóinak akik engedélyükkel, tudásukkal támogatták és lehetővé tették ezen bejegyzés elkészülését.

Felhasznált források:

lukacsfurdo.hu

wikipedia.hu

epiteszforum.hu

egykor.hu

katolikus.hu

A bejegyzésben felhasznált fotók nagy része saját fotó, melyek saját szellemi terméknek minősülnek. Ezek  felhasználása forrásmegjelöléshez kötött.  Kivételt képeznek az Archiv fotók, melyeket a wikipedia közkincs – szabadonfelhasználható fotói közül válogattam. 

Pin It on Pinterest