Mióta van bejgli a karácsonyi asztalunkon?

Mióta van bejgli a karácsonyi asztalunkon?

Magyarként a karácsonyt el sem tudjuk képzelni bejgli nélkül. Minden vidéknek, minden háznak, háziasszonynak megvan a maga bejgli receptje. Egy recept, ami már generációk óta használatban van, vagy épp a legújabb, legfinomabb verzó.

Olyannyira magyarnak érezzük, hagyományunk részének, hogy sokan azt gondolják, hogy Hungarikum.

A valóságban azonban sokkal messzebbre nyúlnak a gyökerei.

Többféle feltételezés is létezik, hogy honnan származik.

Az egyik azt mondja, hogy az örményektől került Sziléziába. Igy került európába, majd a lengyelektől átvették a németek.  Végül onnan került Magyarországra.  Mások az úgynevezett pozsonyi kiflitől eredeztetik. Van aki azt állítja, hogy Bécsből került az asztalunkra.

Ami viszont egészen biztos, hogy a 19. század közepén terjedt csak el magyarországon.  1830-ban Czifrai István: Magyar Nemzeti Szakácskönyvében említi ” Posonyi Finom Mákoskalács” néven. 

A bejgli név eredete ugyanilyen megválaszolhatatlan. Van akik azt tartják, hogy a német “beugen” igéből származik, mások szerint pedig a jiddis “beygel” szóból ered. Bár az a beygel az arra ma is ismert középen lyukas péksüteményre értendő, amit bagel-nek neveznek angolul.

Ami a legvelószinűbb, hogy német nyelvterületről ered a név.

Mákosat vagy diósat?

Ez megint egy igencsak “megosztó” össznépi problémánk 🙂 Vannak, akik a mákosra esküsznek, míg mások a diósra. De újabban van már gesztenyés, marcipános és más egyéb különlegesség is. A “bejlgli műfaj” is folyamatosan megújul. Mindig kerülnek elő újabb és újabb receptek, reform ötletek.

Ez így van jól, a kreativitástől csak egyre nemesedik. A lényeg, hogy Karácsonykor minden házban kerüljün finom bejgli az asztalra.

MIÉRT EGYÜNK MÁKOS BEJGLIT?

A mák, latin nevén papaver, Eurázsiában őshonos. Nagy valószínüséggel Török közvetítéssel került Európába, majd honosodott meg. Olyannyira népszerűvé vált Magyarországon, hogy több olyan magyar ételünk is van, ami mákot tartalmaz. Az Európai Unió legtöbb országában ma már nem lehet mákot szabadon vásárolni. Az előírások miatt csak patikában árulják. Kivéve Magyarországot, ahol mi annak idején kiharcoltuk az engedélyezését, arra hivatkozva, hogy nálunk nagyon régi hagyománya van a mák fogyasztásának.

Tény és való, hogy a mák kiváló vas, folsav forrás a szervezet számára. Magas a vitamin és ásványianyag tartalma.  Erősíti a körmöket, fényesebb lesz tőle a hajunk.  Jót tesz a csontoknak, segít megelőzni a csontritkulást. Nyugtató hatása is van.

MIÉRT EGYÜNK DIÓS BEJGLIT?

Míg a dió ( latinul: Juglans ) valóban őshonos magyarországon. Egyik legkedveltebb gyümölcsünk. Nem véletlenül, mert azt tartja népi gyógyászat, hogy a dió, maga az egészség.  A dió formája az agyra emlékeztet és sokan hiszik, hogy fogyasztása nagyon jótékony hatással van az agymúködésünkre. Rendkívül gazdag ásványianyagokban és enzimbekben. A benne található telitetlen zsírsavaknak köszönhetően csökkenti a koleszterinszintet. Ezzel védjük az érfalaink épségét és rugalmasságát is.

Ha tetszett a cikk, oszd meg barátaiddal is 🙂

Forrás:

fuveszblog.cafeblog.hu

hajraegszség.hu

wikipedia dio

wikipedia mák

A fény ünnepe- avagy a téli napforduló

A fény ünnepe- avagy a téli napforduló

 az év legrövidebb napja

Előbb – utóbb a tél folyamán szinte mindannyiunknál eljön az a pont, amikor már nagyon elegünk van a rövid napokból. Reggel még sötét van, mire végzünk a munkával már sötét van.  Sokan ilyenkor már alig várjuk, hogy újra hosszabbak legyenek a napok.

Van, aki már októberben besokal a rövid napoktól, mint például én is. De a hivatalos téli napforduló ideje: december 21. Ez egyben a csillagászati tél kezdete is.

Szóval a tél még csak ekkor kezdődik, viszont a jó hír, hogy mostantól a napok egészen junius 21.-ig egyre hosszabbak lesznek.

A legtöbb kultúrában megemlékeznek ezen a napon, a fény születését ünnepelve. Természetesen kúlturkörönként eltérő módon.

A keleti sztyeppei népeknél, mint a magyaroknál is a természet változásai kiemelkedő jelentőséggel bírtak. Az egyik legnagyobb ünnep a téli napforduló volt. Karacsuny-nak, vagy kerecseny-nek mondták. Innen ered a karácsony szavunk is. Az év leghosszabb éjszakája, amikor a nap a legkorábban tűnik el a horizonton. Szimbólikus jelentessel bír. A sötétség éjszakája. Mikor végre véget ér, akkor megszületik a fény, a remény.

Ezt szertüzekkel, sámándobolással, sólyomreptetéssel ünnepelték.

a fény születésének ünnepe

Megszületik a fény, a remény és a szeretet.

Ha kicsit tovább ásunk a témában, akkor feltünhet egy szimbolikus egybe esés, Jézus születésével.

Na akkor most, hogy is van ez?

Azt akarod mondani, hogy Jézus születésének köze van a téli napéj egyenlőséghez?

Igen, pontosan.

A téli napfordulót a legtöbb Ősi kultúra megünnepelte, és mindíg is a fény születésének és a reménynek az ünnepe volt.

Csak néhány példát említek a teljesség igénye nélkül. A Druidák Stonhengeben rendeztek hatalmas ünnepségeket a téli napforduló idején. Ilyenkor a Druidák a Napistent köszöntötték.

De említhetném még a Perzsa eredetű MITHRAS ( Ahura Mazda) Fény Istene megünneplését, ami szintén erre az időszakra esett. Jóval régebbi eredetű, mint a kereszténység. ( Mithrasz Isten alakja, élete egyébként elég sok párhuzamot rejt Jézus életével. ) Később Mithrász tisztelete átkerült Európába, bekerült a Görög és a Római mitológiába is.

Szóval:

A keresztény vallás szerint Jézus, a megváltó születése szimbólikusan a fény és a szeretet újjászületésével is egyenlő. Ez kapcsolja össze a két ünnepet.

I. Gyula Pápa iu 350-ben rendelte el, hogy  Jézus -a megváltó-, születésének napját december 25.n ünnepeljük.  Van itt egy kis apróság, akkoriban még az úgynevezett  Julianus naptárat használták.  Majd csak 1582-ben vezették be a Gergely naptárat. Ennek következtében, mint tudjuk történt némi keveredés az időpontokban. Ezért vált szét Jézus születésnapja a Karácsony, melyet december 25.-én ünnepelünk a téli napfordulótól. Korábban ez a két időpont egybe esett. Ma, ha csillagászati időpontot vesszük alapul, akkor napjainkban Jézus születését december 21.-n kellene ünnepelnünk. Természetesen ezt az időpontot már nem fogjuk megváltoztatni, de mint érdekességet megemlítettem.

Ha tetszett a bejegyzés oszd meg ismerőseiddel, barátaiddal is 🙂

Facebook oldalunkat pedig itt találod.

Mennyit kell még várnunk Karácsonyig?

Nap

:

Óra

:

Perc

:

Mp

Legyen Békés, Boldog Karácsonyod

Akkor most Télapó vagy Mikulás ???

Akkor most Télapó vagy Mikulás ???

Gyermekként mindannyian izgatottan vártuk a Mikulást…

Emlékeimben él még, ahogy már előző este egyre növekvő izgalommal készülődtem. “Kipucoltam” a cipőmet és alig tudtam aludni. Az volt a tervem, hogy egész éjjel ébren maradok és meglesem a Mikulást.  Látni akartam, ahogyan éjszaka megérkezik és hoz nekem sok sok ajándékot 🙂

Ismerős? Te is így voltál ezzel?

Szüleink, az óvoda, az iskola, játszótársaink, mindenki mondott egy történetet a Mikulásról. Néha ellentmondásba keveredtek egymással a különféle történetek, de ez gyerekként nem nagyon zavart. Sőt egészen csalódott voltam, mikor valaki elárulta, hogy nincs is Mikulás 🙁  Szomorú voltam, mert nagyon élveztem ennek a kis mesevilágnak a varázsát.  Jó, hogy a mai gyerekek még mindig élvezik, sőt népszerűbb az ünnep, mint valaha.

Ebben a bejegyzésben arra vállalkozom, hogy utánajárok, kiderítem,  hogy régen is volt-e Mikulás? Honnan jön az igazi Mikulás?  Honnan ered ez a szokás? Mióta ünnepeljük a Mikulást?  

MI A KÜLÖNBSÉG A MIKULÁS ÉS A TÉLAPÓ KÖZÖTT????

A kezdetek

Akit ma Mikulásként ismerünk,  Nicolasként (Miklós) látta meg a napvilágot, a mai Törökország területén fekvő Patara városában -mely abban az időben a Lykiai városállamok Szövetségének része volt- a 3. század közepén.  Sajnos akkoriban pontos feljegyzések nem készültek, ezért különböző források, különböző dátumokhoz kötik.

Úgy tartják, hogy gazdag kereskedőcsaládba született, de szüleit korán elveszítette. Megörökölte hatalmas vagyonukat. Mivel Ő akkor már Jézus tanait követte, ezért szétosztotta mindenét a szegények között. Hatalmas népszerűségnek örvendvén, megválasztották a szintén Lykiában található MYRA városának püspökévé.

Halála idejét kb 350 körülre becsülik.  A templom romjai ahol szolgált, majd temetkezési helye lett ma is áll. Mindkettő látogatható.

Zárójelben jegyzem meg, hogy annak idején volt szerencsém többször is ide látogatni munkám alkalmából. Ha Antalya környékén jársz érdemes egy napot rászánni a környék megtekintésére, mert számos más csodát is találhatsz itt, például a sziklasírokat  is.  Demre- Myra – Kekova – a legkedveltebb célpontok a közelben 🙂 Ez egy külön bejegyzést megér.

video forrása: Youtube Travel in Turkey

Legendák Szent Miklósról

Életéhez számos legenda kötődik.

Az egyik legnépszerűbb az a történet, mely azt meséli el, hogy volt egy nagyon szegény család 3 lánnyal. Az apa úgy határozott, hogy lányait nyilvánosházba, vagy rabszolgának adja, mert nem tudja kiházasítani őket. Véletlenül meghallotta ezt Miklós és mindenképpen segíteni akart a lányokon. Ezért egyik este egy pénzzel teli erszényt dobott be házuk ablakán. Így az apa férjhez adhatta legidősebb lányát. Majd kis idő múlva Miklós újra és újra megjelent és újabb teli erszényt dobott be az apának. Így mind a három lány tisztességgel férjhez mehetett, Miklós megmentette őket a szégyentől.

Körülbelül 52 évig volt püspök. A nép nagyon megkedvelte, mert nagyon szerény és segítőkész volt. Életében sok szegény gyermeken segített, ezért lett Ő az, aki gyermekeknek ajándékot hoz. Halálának napja december 6. ezért esik erre a napra Mikulás ünnepe. 

Szent Miklós tisztelete nagyon elterjedt volt. Egészen Szibériától Európa nyugati határáig. A gyermekek jótevője, a tengerészek, utazók, zarándokok védőszentje.

A tengeri vihar lecsendesítése

270-ben Szent Miklós Jeruzsálembe ment zarándokútra. Vihar kerekedett és a mellettük haladó hajónak elszabadult az orrvitorlája. A háromfős legénységből, akik vissza akarták tenni, már kettőt a vihar a vízbe sodort, akik ilyen esetben általában odavesznek. Látva ezt Miklós a vízbe vetette magát, és magához ragadta a két fuldoklót, kimentette, majd az árbóchoz kötötte őket a köpenye övével. Ezt követően pedig helyére tette az orrvitorla árbócrúdját, ezzel megfeszítve a vitorlát, így a hajó egyenesbe jött. Miklós letérdelt és Istennek egy hálaimát mondott, majd a tengerbe vetette magát, hogy visszatérjen a hajójára. Amikor a hajósok a myrai templomban hálaimát mondtak megmenekülésükért, megismerték Miklóst és megköszönték neki a segítséget, s visszaadták neki a köpenye övét, amit szent ereklyeként hordtak magukkal a megmenekülésük óta. A viharba keveredett hajósok vészhelyzetben Szent Miklóshoz fohászkodtak.

Forrás és további részletek:  Wikipedia

Akkor most Télapó, vagy Mikulás?????

Magyarországon a Télapó elterjedése az 1950-es évekre vezethető vissza.  Ekkor érkezett a Szovjetúnióból a “Gyed Maróz” – ennek magyarosítása a Télapó. 

Észak Európában,  a skandináv mitológiában már a kereszténység kezdete előtti időkben létezett egy Odin nevű isten. Őt néha hosszúszakállúként is emlegették. Akinek volt egy lova, a nyolclábú Sleipnir és hatalmas távolságokat tudott megtenni vele. A német néphagyomány szerint a gyerekek Odin lovának, Sleipnirnek tettek ki csizmácskáikban a kémény mellé szalmát és répát, Odin pedig hálából ajándékokat hagyott benne nekik. Az északi fagyos tél démona a skandináv kultúrkörben a téli napforduló központi alakja a Yule-bak (Yule Goat), Julbukk, Julbock-nak nevezett mesefigura hoz ajándékot. Ennek leghíresebb változata, a lappföldi Joulupukki, akinek figurája egyértelműen azonosult a Télapó alakjával.

forrás: wikipedia

Tulajdonképpen a 20. század elejétől fokozatosan mosódott össze a két figura. 1931-ben volt egy olyan Coca-Cola reklám, ahol a Mikulást nagy fehér szakállal, vörös kabátban, rénszarvassal ábrázolták. Ez annyira sikeres volt, hogy bejárta a Földet és bekerült a köztudatba.

Magyarországon az 50-es évektől az Állami és Iskolai Ünnepségeket TÉLAPÓ ÜNNEPNEK  nevezték. Ezután sokaknak összemosódott a két figura.

Aki az északi sarkról jön, az a télapó!

Bizonytékul találtam egy régi képet olaszországból származik, ahol a Mikulás és a Télapó együtt osztják az ajándékokat a gyerekeknek

kép forrása: prosanvito.it

Szent Miklóshoz kapcsolódó Magyar népszokások

A Dunántúlon már a 18.ik században élt az a szokás, hogy Miklós napján a férfiak bekormozták az arcukat, bundájukat kifordították, hosszú szakállt ragasztottak. A “rossz” gyerekeket azzal ijesztgették, hogy a cipőjükbe szenet, virgácsot tettek.  Volt ahol az is szokásban volt, hogy a Mikulás mellett “ördögök” és “krampuszok” is jártak házról, házra. Láncokat csörgetve, bottal, seprűvel riogatva a kisebb gyereket.  Kikérdezvén, ki volt jó, ki viselkedett rosszul. A célja az volt, hogy megtanítsák a gyerekeknek, hogy a rossz elnyeri a büntetését.  A “jó” gyerekek pedig ajándékot kaptak.

Feltehetően középkori diákhagyományokból ered ez a szokás.

Felhasznált irodalom:

Wikipedia - Szent Miklós élete

Katolikus Szentek – Szent Miklós élete

A LEGENDÁS LUKÁCS

A LEGENDÁS LUKÁCS

Ismered a Lukács Fürdő titkait?

Szereted a kulúrtörténeti érdekességeket? Kíváncsi vagy, hogy milyen titkokat rejtenek ennek az eklektikus épületnek a falai?

A “Legendás Lukács”, miért is nevezem így? Ez az épületegyüttes nem csak egy gyógyfürdő, ez közel 100 éve a magyar értelmiségi és művészvilág egyik kedvelt találkozó helye volt. Ez egy “intézmény” a szó jó értelmében véve is.   Ide nem egyszerűen úszni járnak az emberek. Ide feltöltődni, kikapcsolódni, inspirációt meríteni jövünk.  Itt mindig pezseg az élet, ennek a helynek atmoszférája van.  Engem arra emlékeztet, amit az ókorban az egyiptomiak, a görögök és a rómaiak még tudtak, hogy a gyógyuláshoz olyan atmoszférát kell teremteni, ami a lélekre is hat. Olyan épület kell, ahol a lélek töltődni tud. Egy hely, ahol a szépség, a művészetek harmóniája segíti a test és a lélek felüldülését. Kiegészülve olyan társasággal, barátokkal akikkel a szellem, az értelem is meg tud nyílvánulni, szárnyalni, inspirálódni.

Az épületet az idők folyamán sokszor átépítették, kibővítették, felújították, átalakították. Ennek köszönhetően egy eklektikus labirintus lett, sajátságos bájjal. Itt öröm eltévedni, bóklászni, minden szeglet a történelmünk egy darabjáról mesél. Keverednek az építészeti stílusok,  nem csoda, ha számos embert rabul ejtett az épületegyüttes sajátságos hangulata.

A Lukács Fürdő törzsvendégei között számos “Legenda” – híres ember volt, van és lesz. Hogy csak néhányat említsek a teljesség igénye nélkül : Mezei Mária színésznő, Kállai Ferenc – színész, Latinovits Zoltán- színész, Kodály Zoltán – zeneszerző, Ottilik Géza, író- műfordító, Örkény István – író és még sokan mások. A fürdőn belül található egy emlékfal, ahol a fürdő híres vendégeiről emlékeznek meg. Hát kell ennél jobb társaság?

A “Lukács” története

A KEZDETEK

A Szemlő- hegy lábánál található forrásokat már az itt letelepedett rómaiak is ismerték, hasznosították. A környéken pár száz méteres körzetben több forrás és fürdő is található. A Lukács fürdővel szemben a Malomtó, a Veli bej fürdője és a Császár. A XII. században a betegápolással foglalkozó Szent János lovagok telepedtek meg. Később a máltai és rodoszi lovagok is, megjelentek, akik kolostoraik mellé fürdőt is építettek.

Tudtad?

Hogy a legrégebbi törzsvendégek akár 50 éve is rendszeresen látogaják a fürdőt? Az ilyen régi törzsvendégeknek állandó kabinjaik vannak. Ezeket a régi kabinokat “Rezeda kabin”-nak hívják a zöld színük után. A többszöri átépítések alkalmával is igyekeztek megőrizni ezt a hagyományt. Megmentettek néhány eredeti kabint.

TUDTAD ?

Kezdetben az uszoda külön férfi és női részlegből állt. A hidegebb vízű medence volt az úraknak, a langyosabb vízű pedig a hölgyek számára volt fenntartva.

A KÖZÉPKORTÓL A XX. SZÁZADIG

A Török korban több fürdő is létezett itt egymás közelében. Ennek építészeti nyomai a mai napig megtalálhatóak. A mai fürdőt tápláló forrás a Török korban egy malmot is működtetett, melyet lőporgyártáshoz és gabonaörléshez is használtak.
Buda visszafoglalása (1686) után a fürdők a Magyar Királyi Kincstár tulajdonába kerültek.
1857-ben egy óbudai molnár kezdte meg a fürdő kiépítését. 1884-ben Palotai Fülöp megvásárolta a kincstártól, majd továbbfejlesztette.   A tervezéssel Ray Rezsőt bízta meg.
1893-ban készül el a gyógyszálló, az iszapfürdő, a népfürdő. Modern vízgyógyászati osztályt is létesítettek. Ekkor kapja a Lukács Fürdő elnevezést is. A világ minden tájáról érkeznek gyógyulnivágyók.
Ezután jön divatba, hogy az itt meggyógyult betegek “hálatáblákat” helyeznek el. Ezek nagy része sajnos a második világháborúban elpusztul, de szerencsére néhány még ma is látható.
1921-ben Hikisch Rezső tervei alapján átépítik.
1937- ben átadják az ivócsarnokot.

NAPJAINKBAN

A II.Világháborúban az épület súlyosan megrongálódik. Több kisebb felújítás is történik. Az utolsó nagy átépítés, modernizálás 1999-ben történt.  Ekkor több új beruházás is elkészült. Ahol régen iszapfürdő volt, ott van most az élménymedence. Létrehozták az úgynevezett “szaunavilágot”, ahol képzett szaunamesterek vezetésével élvezhetjük a szaunázás rituáléját és testünkre, lelkünkre egyaránt jótékony hatásait. Létrehozva ezzel egy olyan komplex wellness szolgáltatást, amely megfelel a legmagasabb elvárásoknak is.

Így nézett ki a századfordulón az iszapfürdő, melynek a helyén ma az élménymedence található. Iszapkezelést még ma is kaphatsz a fürdőben, de ma már modern, higénikus körülmények között történik a kezelés. Sőt az ivócsarnokban otthoni felhasználásra is vásárolhatsz.

A kép kattintással nagyítható.

Az eredeti felvételt Dr Bosányi Béla készítette

Forrás: Wikipédia

NA DE KÖNYÖRGÖM, MI KÖZE VAN AKKOR SZENT LUKÁCSNAK A FÜRDŐHÖZ ????

Kérdezheted ezt most joggal

Hát csak annyi, hogy

“Szent Lukács, aki mint orvos különös részvéttel nézte a beteg embert, mint evangélista észrevette, hogy a Megváltó maga is orvos, sőt, ő ,,az Orvos”, aki a beteg emberiségnek meghozta a gyógyulást a megváltás művének végrehajtásával. Úgy mutatja be evangéliumában az Emberfiát, mint a betegek gyógyítóját, a bűnöket megbocsátó Irgalmat, aki árasztja az emberek között Isten jótéteményeit és hirdeti az irgalmasság evangéliumát.

A Legenda Aurea szerint maga a Lukács-evangélium is gyógyít, mégpedig háromféleképpen: sebeket gyógyít azáltal, hogy a megtört szívűeknek hirdeti a megváltást; erősít azáltal, hogy elmondja az örömhírt; végül megőriz az újabb romlástól azáltal, hogy közli az isteni törvényeket és evangéliumi tanácsokat.”

idézet: http://www.katolikus.hu/szentek/1018.html  oldalról. A linkre kattintva az egész életét megismerheted.

A Lukács Fürdő vizének és iszapjának összetételét, gyógyjavaslatokat és egyéb fontos tudnivalókat a fürdő hivatalos honlapján találsz IDE KATTINTVA

Teljes mértékben akadálymentesített. Kerekesszékkel közlekedők is igénybe tudják venni a szolgáltatásokat. Külön olyan öltözőkabinok is lettek kialakítva, ami a speciális igénnyel élők szükségleteit tudja kiszolgálni 🙂

Kerekesszékkel közlekedők további tippeket, hasznos információkat találhatnak  ITT

TUDTAD?

A Frankel Leó útról nyíló ivócsarnokban a gyógyforrás vizét kóstolhatod meg.  Hatásos gyomor – és bélrendszer, az epehólyag és az epeutak hurutos betegségei gyógyításában hatásos. Javasolt még gyomorsavtúltengés, vesemedence gyulladás és vesekőképződés esetén is.   Ugyanitt vehetsz otthoni kezelésre gyógyiszapot is.

Szeretnénk külön köszönetet mondani a Budapesti Gyógyfürdő Zrt Marketingosztályának és a Lukács Gyógyfürdő és Uszoda dolgozóinak akik engedélyükkel, tudásukkal támogatták és lehetővé tették ezen bejegyzés elkészülését.

Felhasznált források:

lukacsfurdo.hu

wikipedia.hu

epiteszforum.hu

egykor.hu

katolikus.hu

A bejegyzésben felhasznált fotók nagy része saját fotó, melyek saját szellemi terméknek minősülnek. Ezek  felhasználása forrásmegjelöléshez kötött.  Kivételt képeznek az Archiv fotók, melyeket a wikipedia közkincs – szabadonfelhasználható fotói közül válogattam. 

Szent Márton napi hagyományok, rendezvények

Szent Márton napi hagyományok, rendezvények

Csodálatos ábrázolás Szent Mártonról Pannonhalmán.

Foto forrása: nyugat.hu

Többször hallottál már Márton napról, az ahhoz fűződő lakomákról, talán még részt is vettél már ilyenen, de nem tudod pontosan, hogy mi is az a Márton nap, honnan ered a története?

Az alábbi bejegyzést, ha elolvasod, akkor minden kérdésedre fény derül 🙂

Szent Márton

napjához fűzödő hagyományokról és rendezvényekről.

A Márton napi vigasságok hagyománya évszázadokra nyúlik vissza. A hagyományok szerint ilyenkor libát kell enni, mert aki ezt elmúlasztja az a kövekező évben éhes marad.

Szent Márton életéről

Tudtátok, hogy Szent Márton krisztus után 316-317 körül született Szombathelyen, ami akkor a római birodalom része volt és Saváriának hívták?

Ez elég érdekesen hangzik, hogy magyar vonatkozása van, ezért ismerkedjünk meg jobban az életével.

Ebben az időszakban már nem üldözték a keresztényeket, de nem volt még államvallás. Márton szülei pogányok voltak, apja légiós katona majd később tribunus. Ezért fiatal korában apját az Itáliai Pávia városába küldték. Itt ismerkedett meg a kersztény vallással. Szülei tiltásának ellenére 12 évesen jelentkezett a hittanulók sorába.

Ennek ellenére 15 évesen apját követve katonának állt. Mindössze 3 évig volt a légiónál, mert azt érezte, hogy életét inkább a kereszténységnek szeretné szentelni. A legenda szerint Egyik évben nagyon hideg tél volt Amiens városban, ahol éppen katonaként szolgált egy ruhátlan koldul szólitotta meg. Mivel Mártonnak  szokása volt, hogy nem kuporgatta a pénzt, amit szolgálatiért kapott, hanem mindenét elajándékozta a rászorulóknak. Látván a didergő koldulst saját köpenyét hasította ketté, annak egy darabját nyújtotta át, mivel mást nem tudott adni.

Aznap éjjel álmában Krisztus jelent meg, aki agy szólt hozzá: “Márton -a hittanuló- a köpenyed felét Nekem nyújtottad át”.

Nem sokkal ezután Márton ott hagyta a hadsereget és megkeresztelkedett, majd az egyház szolgálatába állt.

Lelkipásztorként, hittérítőként sok helyen megfordult. Rendkívül szerény volt, nagyon egyszerű életet élt. Álmában utasítást kapott, hogy térjen vissza szülőföldjére, Pannoniába. 355-ben érkezett, útja rendkívül viszontagságos volt. Többeket megtérített, megkeresztelt, édesanyját is.

Amikor a keresztények üldözése újra fellángolt, elüldözték. Egy ideig remeteként élt. Később fokozatosan egyre magasabb rangra emelkedett az egyházi pályán. Végig megmaradt rendkívül szerénynek, nagyon egyszerű életmódot folytatott, ezért egyre népszerűbb lett. A galliai Tours városban püspöki rangra emelték.

A keresztény hagyományok szerint nevéhez betegek gyógyítása, halottak feltámasztása, ördögűzés és sok egyéb fűzödik. Már életében nagy tiszteletnek örvendett. 81 éves kora körül tért vissza teremtőjéhez.

Az a történet járja, hogy elöljárói püspöknek akarták kinevezni. Ő viszont úgy gondolta, hogy nem érdemli meg ezt a rangot, ezért a libák közé bújt, hogy ne találjanak rá, amikor jönnek érte. Viszont a libák gágogása elárulta, hogy hol van, megtalálták és végül püpökké avatták.

Tehát innen ered az a szokásunk, hogy november 11.-én, Márton napon libát eszünk.

További Szent Mártonhoz köthető hagyományaink

  • Márton napi hagyományaink közé tarozik az újbor fogyasztása is. Azt tartják, hogy az év erre az időszakára már éppen jó az újbor, ezért azzal illik koccintani.  Ezt hívták Márton pohárnak. Ráadásul, minél többet iszunk belőle, annál egészségesebbek leszünk 🙂
  • Az ünnep éppen 40 napos karácsony előtti böjtnapok előtt van, ezért a lakomázás, mulatozás megengedett a keresztény hagyományok szerint.
  • Eleink természetesen méltóképpen meg is ünnepelték. Szokás volt a sültliba hátsó részéből a papnak küldeni. Innen ered a “püspökfalat” kifejezésünk.
  • Márton napjához “időjóslás”is kötődik a hagyományok szerint. Ha havas az idő, akkor úgy mondták: “Márton fehér lovon jön”- akkor enyhe tél várható.  Ha azonban “Márton barna lovon jön” – akkor rendkívül kemény, hideg tél várható.

 

Manapság reneszánszát éli a Szent Márton napjához kötödő mulatozás. Számos rendezvény, program nyújt lehetőséget a szinvonalas, gasztronómiai kikapcsolódásra.

Pin It on Pinterest