A Franciaországból, de nem champagne-ból származó gyöngyöző italokat nevezhetik crémant-nak, a spanyol honból származó palackos erjesztésű italt cava-nak, egyes olasz területekről érkező italokat, Asti spumanténak vagy Franciacortának. Hazai nevén pedig pezsgőnek nevezzük.
A pezsgő születése
Mivel a szerzetestársaknak is nagyon izlik az újfajta gyöngyözőbor, ezért igen hamar híre megy az újításnak.
A parafa dugó is hatalmas újításnak számít, hiszen korábban egy darab fa köré tekert rongyot használtak az üvegek lezárására. A Parafa a Meditárrániumban őshonos Paratölgy kérgéből készül. Portugál vagy spanyol szerzetesek közvetítésével jut el az Atyához. Később Dom Perignon már nem elégszik meg a parafa dugóval, hanem viasszal és zsineggel is lezárja, hogy biztosan ne illanjon el a széndioxid. Angliából származó vastagfalú sötét színű üvegekbe palackozza, mely jobban ellen áll a nyomásnak.
Et voila! 🙂
Megszületett a pezsgő!
Természetesen új módszerét nem tudja sokáig titokban tartani, a helyi, környékbeli borkereskedők hamar elkezdik utánozni. Leghíresebb nevek: Moët et Chandon, Pommery et Greno, Mercier és még sokan mások.
Ez a legendája, hogy valóban így történt-e azt ma már nem tudjuk meg. Állítólag a habzóbort már a rómaiak is ismerték. Más források szerint a pezsgőt Angilában találták ki, valamivel korábban. Mégpedig itt is a véletlennek köszönhetjük létrejöttét. A történet szerint I. Jakab király ( 1566-1625) uralkodása idején az angolok fa helyett szénnel kezdték a borosüvegeket gyártani. Ez egy jóval erősebb, vastagabb falú palackot eredményezett. Enélkül elképzelhetetlen lenne a pezsgőgyártás, hiszen a hagyományos borosüveget szétfeszítené a palackban levő nyomás. Tehát a palack rendelkezésükre állt. Állítólag a Champagne-i habzóbort már Dom Perignon atya előtti időkben is fogyasztottak angliában. Azonban túl könnyűnek találták és kevés cukrot, vagy melaszt öntöttek hozzá. Nem tudták, hogy ettől újra forrani kezd, majd habzóborrá alakul.
Akár melyik történet is igaz, ami viszont tény, hogy igazán híressé, népszerűvé Dom Perignon atya “újítása” után válik.
A pezsgő felemelkedése

Az alábbi képeket a Törley Pezsgőpincészet kft achívumából kaptam szíves felhasználásra. Külön köszönet az általuk kapott hasznos háttérinformációkért, melyet a cikkíráshoz felhasználtam.
A képek kattintással lapozhatóak.
A pezsgő töretlen tündöklése
Milyen a jó pezsgő?
Megkülönböztetünk szinük szerint fehér, rosé és vörös pezsgőt.
CUKORTARTALMUK ALAPJÁN pedig :
- brut nature – max 3 g/l
- extra brut -max 6 g/l
- brut (különösen száraz) – max 12 g/l
- extra dry (extra száraz) – 12-17 g/l
- sec vagy dry (száraz) – 17-32 g/l
- demi sec, medium dry (félszáraz ) – 32-50 g/l
- doux, sweet (édes) – min 50 g/l pezsgőket.
- TANKPEZSGŐ – (Méthode Charmat) Ezen eljárás alkalmával a bort hatalmas tartályokba, úgynevezett tankokba töltik. Itt erjed és érlelődik. (kb 6 hónapig )Majd a legvégén palackba töltik.
- KLASSZIKUS – (Méthode Transvasée) Ez esetben a bort 1,5 literes úgynevezett erjesztő palackokba fejtik, erjesztik, érlelik. Általában minimum 1 évig, majd ezután kerül palackozásra.
- TRADICIONÁLIS – (Méthode Traditionelle) Ez az a módszer, ahol a pezsgőt egyből a palackba töltik, majd ferdén megdöntve állványokon tárolják. Rendszeresen mozgatni kell, és a keletkezett “seprőt”- eltávolítani. Természetesen ez a módszer a leginkább élő-munka és időigényes. Ezért ez a legkíválóbb minőség, egyben a legdrágább is.
Ha tetszett a cikk oszd meg barátaiddal is 🙂
Mivel ezt a blogot egyenlőre hobbiból csinálom, ezért nincs bevételem belőle. Amennyiben hasznosnak, érdekesnek találod bármelyik bejegyzést kérlek oszd meg a barátaiddal is. Ezzel segíteni tudsz, hogy hirdetések helyett minél több minőségi tartalomra költhessem a pénzemet. Köszönöm 🙂