Oldal kiválasztása
Utálod vagy szereted a Valentin Napot?

Utálod vagy szereted a Valentin Napot?

Ha az embernek éppen nincs párja, vagy nem elég romantikus a kapcsolata, akkor bizony irritálhatja a Valentin Nap. Minden ezzel kapcsolatos kép, bejegyzés, hírdetés egy újabb negativ impulzusként érheti. Kicsit hasonló érzés, mint Karácsony a magányosoknak 🙁
Ha éppen egyedül vagy, vagy nincs akivel egy kicsit romantikázhatnál, akkor lehet, hogy Te is azok táborát erősíted, akik utálják ( legalább is ebben az évben) a Valentin napot. Bár sokan nagyon jól tudják kezelni, hogy épp nincs megfelelő párkapcsolatuk, ezért nem viseli meg Őket, hogy a Valentin Napi dömping megkezdődött. Lehet, hogy Te is így vagy ezzel és akkor nem zavar, nem érdekel, hidegen hagy az a tény, hogy ezekben a napokban minden mediában, barátikörben hangsúlyos téma lett a Valentin Nap.

Vannak, akik azt mondják, hogy “a mi kultúránkban nincs is Valentin nap”. “Ez is csak amolyan amerikai szirupos marhaság, amit a nők a magazinokból, filmekből vagy a barátnőiktől tanultak”.  Vagy valami ehhez hasonlót.

Viszont valjuk be őszintén, hogy ha van kivel megünnepelni a Valentin Napot, akkor bizony függetlenül attól, hogy mióta ünnepeljük, hogy nem tartozik a hagyományos ünnepeink közé, bizony szeretnénk megadni a módját és kiélvezni a Valentin Napot egy jó kis romantikázással 🙂   Az sem zavar bennünket, ha kicsit túl szirupos a mi izlésünknek ez a Valantin Napi cukiság áradat.  Nem foglalkozunk azzal, hogy kezd egyre inkább olyan feelingje lenni – mintha “azért találták volna ki az egészet, hogy néhány üzletbe némi fellendüllést vigyen 🙂

Egyre többen vannak, akik elutaznak ilyenkor  egy kellemes wellness szállodába, egy jó étterembe, ha egyikre sincs lehetőség, akkor otthon teszik az alkalmat ünnepivé.

Gyakran egy pohár finom pezsgő koronázza meg az est hangulatát. Ha szeretnél többet tudni, hogy milyen pezsgőt válassz, akkor     ez a bejegyzésem segítségedre lehet.

Természetesen egy szál rózsa, vagy egy komolyabb virágcsokor, esetleg egy különleges desszert mindenképpen elengedhetetlen kelléke a Valentin Napnak.

Mióta divat Magyarországon a Valentin Nap?

A fiatalabb generációnak teljesen természetes lehet, hogy Valentin Napot ünnepeljenek. De ez nem volt mindig így Magyarországon. Mindössze a rendszerváltás utáni évektől kezdett divatba jönni. Az 1990-es elején rendezték meg az első Valentin Napi Virágkötészeti Kiállítást és Vásárt. Ennek hatalmas sikere volt. Rengeteg kiállítót és látogatót vonzott. Ezután minden évben megrendezték, és fokozatosan egyre népszerűbbé vált az alkalom. Ezzel párhuzamosan, mivel egyre szabadabban lehetett utazni, egyre többen, egyre többféleképpen kerültek közelebbi kapcsolatba a külföldi szokásokkal. Gondolom ez is nagyban hozzájárult, hogy ilyen gyorsan integráltuk a szokásaink közé a Valentin Napot.
De mit is ünneplünk Valentin Napon?

Február 14. Szent Valentin, (Bálint) avagy a szerelmesek ünnepe, Lupercalia előestéje

 

Nem előzmény nélküli ez a dátum. Ugyanis már az ókori rómaiak idején létezett egy ünnepség, amit  Juno istennnő tiszteletére rendeztek. Juno a nők védelmezője, a házasság, a gyerekszülést segítő Istennő volt.  ( A görög mitólógiában Héra a megfelelője.)

Feburár 15.én tartottak a Lupercalia Fesztivál-t, melynek az volt a lényege, hogy a fiatal fiúkat és lányokat sorsolással összepárosították, úgy, hogy a nők bedobták neveiket egy edénybe, amiből a férfiak húztak. Az így kialakult párok az ünnepség idejére együtt maradtak, ennek gyakran házasság lett a vége.

Meg szeretném említeni, hogy más források nem Juno Istennőhöz kötik ezt az ünnepséget, hanem még messzebre, az etruszk időkbe nyúlnak vissza a gyökerei. Nem szeretnék nagyon mélyre menni az elemzésbe, de annyit bizonyosan állíthatunk, hogy a Római Birodalom idején nagyon népszerű volt ez az ünnepség. Később  a keresztény egyház  igyekezett a régi hagyományos “pogány ünnepeket” beemelni a keresztényi ünnepek közé. Ilyenkor úgy tartották meg a régi ünnepeket, hogy “új – szalonképesebb- ruhába öltöztették”. Ez gyakran azt jelentette, hogy egy-egy Szent életének bizonyos elemeivel párhuzamot találtak, majd összekötötték a két ünnepet és egy új nevet kapott.  A régi hagyományok egy részét megőrizték és új, keresztényibb, vagy erkölcsösebb formát adtak neki. Gondolom nem kell elmagyaráznom, hogy adott esetben ez mit is jelent, sokan tisztában vagyunk azzal, hogy az ilyen jellegű ókori pogány ünnepségek gyakran miféle féktelenségbe torkollottak 🙂

Igy történhetett meg az is, hogy az V. században I. Gelasius pápa kezdetben be akarta tíltani a Lupercalia Fesztivált. Viszont mivel olyan hevesen tiltakoztak ez ellen, végül február 14.-ét Valentin napnak, a szerelmesek napjának hírdette ki.
Ki volt Szent Valentin (Bálint)?
A katolikus egyház legalább 2 olyan szentet tart nyílván, akit Valentínusnak hívtak, a Római Birodalom területén élt és mártírhalált halt. Ezért életével kapcsolatosan nem áll minden adat a rendelkezésünkre.  Valószínű, hogy az a Bálint akinek nevéhez az ünnepet társítják az, az, aki időszámítás utáni 3. ik században élt a Római Birodalomban. Tern Püspöke volt. Feltehetőleg  296-ban halt vértanú halált Rómában.
Ebben az időszakban a keresztényeket üldözték. Ő nyiltan vállalta vallását, püspök volt.  Ez volt az egyik “bűne”. Aktív papsága idején II. Claludius császár megtiltotta a fiatal katonáknak a házasságot, mert azt gondolta, hogy család nélkül jobb katonák lesznek. Azonban Valentin, mivel nagyon kedvelte a fiatalokat, titokban mégis több ifjú párt össze adott. Ez volt a másik “bűne”.  Keresztény hitét nem tagadta meg, ezért kivégezték, ezért mártir halált halt.

Legelterjedtebb legenda, melyet hozzá kötnek: Börtönben várta a kivégzését. A fogságban is tanította társait. Hallgatta Őt a börtönőr vak lánya is. Amikor a püspök látta, hogy a lányt komolyan érínti a tanítás, akkor imádkozott érte, majd a lány visszanyerte látását. Ennek a csodának a hatására még több embert sikerült megtérítenie.  Majd mielőtt kivégezték volna, február 14.-én, rövid levelet írt a lánynak:   ” Üdvüzletét küldi a Te  Valentinod”.

Innen ered az a mai szokás is, hogy Valentin (Bálint) napon ajándékkal, illetve kedves, szerelmes üzenetekkel lepik meg egymást a szerelmes párok 🙂

Ha szeretnél többet tudni Szent Valentin életéről, akkor kattints a linkre:

http://www.magyarkurir.hu/hirek/het-szentje-szent-balint/

Ha tetszett a bejegyzés oszd meg barátaiddal is 🙂

Mivel ezt a blogot egyenlőre hobbiból csinálom, ezért nincs bevételem belőle. Amennyiben hasznosnak, érdekesnek találod bármelyik bejegyzést kérlek oszd meg a barátaiddal is. Ezzel segíteni tudsz, hogy hirdetések helyett minél több minőségi tartalomra költhessem a pénzemet. Köszönöm 🙂

A pezsgő rendkívüli karrierje

A pezsgő rendkívüli karrierje

Champagne-nak kizárólag a Francia Champagne régióból származó gyöngyöző nemes borokat szabad nevezni.

A Franciaországból, de nem champagne-ból származó gyöngyöző italokat nevezhetik crémant-nak, a spanyol honból származó palackos erjesztésű italt cava-nak, egyes olasz területekről érkező italokat, Asti spumanténak vagy Franciacortának.  Hazai nevén pedig pezsgőnek nevezzük.

Testvéreim siessetek, a csillagokat iszom Dom Perignon

apát, hautvillier-i bencés apátság

A pezsgő születése

Az 1660-as évek végén járunk észak-kelet Franciaországban, Champagne régióban. Itt áll a hautvillier-i bencés apátság. Az apátság fiatal pincemestere Dom Perignon atya. (1638-1715)  Nem régen kapta a kinevezését és közeledik a Karácsony ezért szeretne egy kellemes bort adni társainak. Egyik kedvenc foglalatossága, hogy kevergeti a különféle szőlőböl készült borokat. Különféle borok házasításával újabb és újabb ízkombinációkat kísérletez ki.  Hosszan nézegeti palackjait, különböző kísérleteinek eredményeit. Majd kiválaszt és kibont egy még erjedetlen cukrot tartalmazó újbort mely valódi parafa dugóval van ellátva. Ahogy kitölti, hogy megkóstolja, akkor látja, hogy a bor “gyöngyözik”. Kíváncsian belekóstol, majd -állítólag ekkor hangzik el a legendává vált mondata- ” A csillagokat iszom “.

Mivel a szerzetestársaknak is nagyon izlik az újfajta gyöngyözőbor, ezért igen hamar híre megy az újításnak.

A parafa dugó is hatalmas újításnak számít, hiszen korábban egy darab fa köré tekert rongyot használtak az üvegek lezárására. A Parafa a Meditárrániumban őshonos Paratölgy kérgéből készül. Portugál vagy spanyol szerzetesek közvetítésével jut el az Atyához.  Később Dom Perignon már nem elégszik meg a parafa dugóval, hanem viasszal és zsineggel is lezárja, hogy biztosan ne illanjon el a széndioxid. Angliából származó vastagfalú sötét színű üvegekbe palackozza, mely jobban ellen áll a nyomásnak.

Et voila! 🙂

Megszületett a pezsgő!

Természetesen új módszerét nem tudja sokáig titokban tartani, a helyi, környékbeli borkereskedők hamar elkezdik utánozni. Leghíresebb nevek: Moët et Chandon,  Pommery et Greno, Mercier és még sokan mások.

Ez a legendája, hogy valóban így történt-e azt ma már nem tudjuk meg. Állítólag a habzóbort már a rómaiak is ismerték. Más források szerint a pezsgőt Angilában találták ki, valamivel korábban. Mégpedig itt is a véletlennek köszönhetjük létrejöttét. A történet szerint I. Jakab király ( 1566-1625) uralkodása idején az angolok fa helyett szénnel kezdték a borosüvegeket gyártani. Ez egy jóval erősebb, vastagabb falú palackot eredményezett. Enélkül elképzelhetetlen lenne a pezsgőgyártás, hiszen a hagyományos borosüveget szétfeszítené a palackban levő nyomás.  Tehát a palack rendelkezésükre állt. Állítólag a Champagne-i habzóbort már Dom Perignon atya előtti időkben is fogyasztottak angliában. Azonban túl könnyűnek találták és kevés cukrot, vagy melaszt öntöttek hozzá. Nem tudták, hogy ettől újra forrani kezd, majd habzóborrá alakul.

Akár melyik történet is igaz, ami viszont tény, hogy igazán híressé, népszerűvé Dom Perignon atya “újítása” után válik.

A pezsgő felemelkedése

A történet úgy folytatódik, hogy rövidesen a Napkirály XIV. Lajos király asztalára is ez kerül. Aki bevezeti a pezsgős reggeliket, így rövid időn belül az arisztokrácia kedvelt italává válik. Innentől megállíthatatlan a diadalmenete. Napoleontól kezdve James Bondig, Madame de Pompadour-tól Marilyn Monroe-ig számos híres, hírhedt ember népszerűsítette tovább.
A XIX. század közepén Magyarországon is megindul a pezsgő gyártás
A pezsgő is mint sok minden más – Széchenyi István jóvoltából került be a magyar köztudatba. Nemsokkal ezután megalapítják az első magyar pezsgőgyárat 1825-ben Pozsonyban.  (Ne felejtsük, akkoriban az még Magyarország területe volt.) Majd rövidesen Budapesten és számos másik helyen is alakultak Pezsgő gyárak. Amely még napjainkban is töretlen népszerűségnek örvend, a Törley Gyár Budafokon indult 1882-ben. Törley család rendkívül sokat tett a termék szélesebb körben való elterjesztéséért. Ebben az időben az arisztokrácia kizárólag francia pezsgőt fogyasztott. Az első valódi reklámkampány is Nekik köszönhető. Művészi plakátjaival és egyéb grafikáival hamarosan kedvelté és ismerté vált a termék.

Az alábbi képeket a Törley Pezsgőpincészet kft achívumából kaptam szíves felhasználásra. Külön köszönet az általuk kapott hasznos háttérinformációkért, melyet a cikkíráshoz felhasználtam.

A képek kattintással lapozhatóak.

A pezsgő töretlen tündöklése

A xx. században már töretlen népszerűségnek örvend. Megjelenik a tömegkultúra, a filmek, a reklámok. A mozisztárok is reklámozzák, híres filmjelenetekben szerepel. Számos híres színészhez köthető legendák keringenek a neten. James Bond nem csak a Martinivel kapcsolatban hozható hírbe, hanem a pezsgővel is. Több filmjében is szerepet játszik a pezsgő. Kedvenc márkája természetesen egy angol klasszikus: a BOLLINGER

Milyen a jó pezsgő?

Hogy ki melyiket kedveli az izlés dolga. Fontos, hogy minőségi borból, megfelelő eljárással készüljön.  Fontos, hogy minden pezsgőt a megfelelő hőfokon és ahhoz illő pohárból fogyasszunk, hogy a maximális élvezetet nyújthassa.  A javaslat szerint a pezsgő aromája általában 6-8 °C-on érvényesül a legjobban. Azonban az igazán nemes pezsgőket, champagne 11-12 °C-on kínálják.

Megkülönböztetünk szinük szerint fehér, rosé és vörös pezsgőt.

CUKORTARTALMUK ALAPJÁN pedig :

  • brut nature –  max 3 g/l
  • extra brut  -max 6 g/l
  • brut (különösen száraz) – max 12 g/l
  • extra dry (extra száraz) – 12-17 g/l
  • sec vagy dry  (száraz) – 17-32 g/l
  • demi sec, medium dry (félszáraz ) –  32-50 g/l
  • doux, sweet (édes) – min 50 g/l pezsgőket.
Megkülönböztetjük a pezsgőket aszerint is, hogy milyen eljárási módon készültek.

  • TANKPEZSGŐ – (Méthode Charmat)   Ezen eljárás alkalmával a bort hatalmas tartályokba, úgynevezett tankokba töltik.  Itt erjed és érlelődik.  (kb 6 hónapig )Majd a legvégén palackba töltik. 
  • KLASSZIKUS – (Méthode Transvasée)   Ez esetben a bort 1,5 literes úgynevezett erjesztő palackokba fejtik, erjesztik, érlelik. Általában minimum 1 évig, majd ezután kerül palackozásra. 
  • TRADICIONÁLIS – (Méthode Traditionelle) Ez az a módszer, ahol a pezsgőt egyből a palackba töltik, majd ferdén megdöntve állványokon tárolják. Rendszeresen mozgatni kell, és a keletkezett “seprőt”- eltávolítani. Természetesen  ez a módszer a leginkább élő-munka és időigényes. Ezért ez a legkíválóbb minőség, egyben a legdrágább is. 
Mindig fogyaszd mértékkel 🙂

Ha tetszett a cikk oszd meg barátaiddal is 🙂

Mivel ezt a blogot egyenlőre hobbiból csinálom, ezért nincs bevételem belőle. Amennyiben hasznosnak, érdekesnek találod bármelyik bejegyzést kérlek oszd meg a barátaiddal is. Ezzel segíteni tudsz, hogy hirdetések helyett minél több minőségi tartalomra költhessem a pénzemet. Köszönöm 🙂

Mióta van bejgli a karácsonyi asztalunkon?

Mióta van bejgli a karácsonyi asztalunkon?

Magyarként a karácsonyt el sem tudjuk képzelni bejgli nélkül. Minden vidéknek, minden háznak, háziasszonynak megvan a maga bejgli receptje. Egy recept, ami már generációk óta használatban van, vagy épp a legújabb, legfinomabb verzó.

Olyannyira magyarnak érezzük, hagyományunk részének, hogy sokan azt gondolják, hogy Hungarikum.

A valóságban azonban sokkal messzebbre nyúlnak a gyökerei.

Többféle feltételezés is létezik, hogy honnan származik.

Az egyik azt mondja, hogy az örményektől került Sziléziába. Igy került európába, majd a lengyelektől átvették a németek.  Végül onnan került Magyarországra.  Mások az úgynevezett pozsonyi kiflitől eredeztetik. Van aki azt állítja, hogy Bécsből került az asztalunkra.

Ami viszont egészen biztos, hogy a 19. század közepén terjedt csak el magyarországon.  1830-ban Czifrai István: Magyar Nemzeti Szakácskönyvében említi ” Posonyi Finom Mákoskalács” néven. 

A bejgli név eredete ugyanilyen megválaszolhatatlan. Van akik azt tartják, hogy a német “beugen” igéből származik, mások szerint pedig a jiddis “beygel” szóból ered. Bár az a beygel az arra ma is ismert középen lyukas péksüteményre értendő, amit bagel-nek neveznek angolul.

Ami a legvelószinűbb, hogy német nyelvterületről ered a név.

Mákosat vagy diósat?

Ez megint egy igencsak “megosztó” össznépi problémánk 🙂 Vannak, akik a mákosra esküsznek, míg mások a diósra. De újabban van már gesztenyés, marcipános és más egyéb különlegesség is. A “bejlgli műfaj” is folyamatosan megújul. Mindig kerülnek elő újabb és újabb receptek, reform ötletek.

Ez így van jól, a kreativitástől csak egyre nemesedik. A lényeg, hogy Karácsonykor minden házban kerüljün finom bejgli az asztalra.

MIÉRT EGYÜNK MÁKOS BEJGLIT?

A mák, latin nevén papaver, Eurázsiában őshonos. Nagy valószínüséggel Török közvetítéssel került Európába, majd honosodott meg. Olyannyira népszerűvé vált Magyarországon, hogy több olyan magyar ételünk is van, ami mákot tartalmaz. Az Európai Unió legtöbb országában ma már nem lehet mákot szabadon vásárolni. Az előírások miatt csak patikában árulják. Kivéve Magyarországot, ahol mi annak idején kiharcoltuk az engedélyezését, arra hivatkozva, hogy nálunk nagyon régi hagyománya van a mák fogyasztásának.

Tény és való, hogy a mák kiváló vas, folsav forrás a szervezet számára. Magas a vitamin és ásványianyag tartalma.  Erősíti a körmöket, fényesebb lesz tőle a hajunk.  Jót tesz a csontoknak, segít megelőzni a csontritkulást. Nyugtató hatása is van.

MIÉRT EGYÜNK DIÓS BEJGLIT?

Míg a dió ( latinul: Juglans ) valóban őshonos magyarországon. Egyik legkedveltebb gyümölcsünk. Nem véletlenül, mert azt tartja népi gyógyászat, hogy a dió, maga az egészség.  A dió formája az agyra emlékeztet és sokan hiszik, hogy fogyasztása nagyon jótékony hatással van az agymúködésünkre. Rendkívül gazdag ásványianyagokban és enzimbekben. A benne található telitetlen zsírsavaknak köszönhetően csökkenti a koleszterinszintet. Ezzel védjük az érfalaink épségét és rugalmasságát is.

Körbenéztem a barátaimnál és találtam pár remek bejgli receptet 🙂

Sass Erika

Sass Erika

gasztroblogger, szakács, dietetikus, gasztrocoach

Sass Erika, Sasó – a “Sütök-Főzök” A nagyik tepszijéből gasztrobloggerének fantasztikus receptjei között válogattam.  Elkötelezetten gyűjti a hagyományos, régi, családi recepteket. Emelett természetesen az új ízekre, alapanyagokra is nyitott. Mivel maga is érintett többféle ételallergiában, ezért folyamatosan gyarapítja tudását és recept gyűjteményét olyan éltelekkel, melyet azok is fogyaszthatnak, akik valamelyik alapanyagra allergiásak.

Többféle különlegességet is találtam. 

 A hagyományos hozzávalókból készült mákos, diós, marcipános és gesztenyés receptjeit Ide kattintva 🙂 

Ha tetszett a bejegyzés, kérlek oszd meg barátaiddal is 🙂

Forrás:

fuveszblog.cafeblog.hu

hajraegszség.hu

wikipedia dio

wikipedia mák

tepszi.hu

 

A fény ünnepe- avagy a téli napforduló

A fény ünnepe- avagy a téli napforduló

 az év legrövidebb napja

Előbb – utóbb a tél folyamán szinte mindannyiunknál eljön az a pont, amikor már nagyon elegünk van a rövid napokból. Reggel még sötét van, mire végzünk a munkával már sötét van.  Sokan ilyenkor már alig várjuk, hogy újra hosszabbak legyenek a napok.

Van, aki már októberben besokal a rövid napoktól, mint például én is. De a hivatalos téli napforduló ideje: december 21. Ez egyben a csillagászati tél kezdete is.

Szóval a tél még csak ekkor kezdődik, viszont a jó hír, hogy mostantól a napok egészen junius 21.-ig egyre hosszabbak lesznek.

A legtöbb kultúrában megemlékeznek ezen a napon, a fény születését ünnepelve. Természetesen kúlturkörönként eltérő módon.
A keleti sztyeppei népeknél, mint a magyaroknál is a természet változásai kiemelkedő jelentőséggel bírtak. Az egyik legnagyobb ünnep a téli napforduló volt. Karacsuny-nak, vagy kerecseny-nek mondták. Innen ered a karácsony szavunk is. Az év leghosszabb éjszakája, amikor a nap a legkorábban tűnik el a horizonton. Szimbólikus jelentessel bír. A sötétség éjszakája. Mikor végre véget ér, akkor megszületik a fény, a remény.

Ezt szertüzekkel, sámándobolással, sólyomreptetéssel ünnepelték.

a fény születésének ünnepe

Megszületik a fény, a remény és a szeretet.

Ha kicsit tovább ásunk a témában, akkor feltünhet egy szimbolikus egybe esés, Jézus születésével.

Na akkor most, hogy is van ez?

Azt akarod mondani, hogy Jézus születésének köze van a téli napéj egyenlőséghez?

Igen, pontosan.

A téli napfordulót a legtöbb Ősi kultúra megünnepelte, és mindíg is a fény születésének és a reménynek az ünnepe volt.

Csak néhány példát említek a teljesség igénye nélkül. A Druidák Stonhengeben rendeztek hatalmas ünnepségeket a téli napforduló idején. Ilyenkor a Druidák a Napistent köszöntötték.

De említhetném még a Perzsa eredetű MITHRAS ( Ahura Mazda) Fény Istene megünneplését, ami szintén erre az időszakra esett. Jóval régebbi eredetű, mint a kereszténység. ( Mithrasz Isten alakja, élete egyébként elég sok párhuzamot rejt Jézus életével. ) Később Mithrász tisztelete átkerült Európába, bekerült a Görög és a Római mitológiába is.

Szóval:

A keresztény vallás szerint Jézus, a megváltó születése szimbólikusan a fény és a szeretet újjászületésével is egyenlő. Ez kapcsolja össze a két ünnepet.

I. Gyula Pápa iu 350-ben rendelte el, hogy  Jézus -a megváltó-, születésének napját december 25.n ünnepeljük.  Van itt egy kis apróság, akkoriban még az úgynevezett  Julianus naptárat használták.  Majd csak 1582-ben vezették be a Gergely naptárat. Ennek következtében, mint tudjuk történt némi keveredés az időpontokban. Ezért vált szét Jézus születésnapja a Karácsony, melyet december 25.-én ünnepelünk a téli napfordulótól. Korábban ez a két időpont egybe esett. Ma, ha csillagászati időpontot vesszük alapul, akkor napjainkban Jézus születését december 21.-n kellene ünnepelnünk. Természetesen ezt az időpontot már nem fogjuk megváltoztatni, de mint érdekességet megemlítettem.

Ha tetszett a bejegyzés oszd meg ismerőseiddel, barátaiddal is 🙂

Facebook oldalunkat pedig itt találod.

Mennyit kell még várnunk Karácsonyig?

Nap

:

Óra

:

Perc

:

Mp

Legyen Békés, Boldog Karácsonyod

Akkor most Télapó vagy Mikulás ???

Akkor most Télapó vagy Mikulás ???

Gyermekként mindannyian izgatottan vártuk a Mikulást…

Emlékeimben él még, ahogy már előző este egyre növekvő izgalommal készülődtem. “Kipucoltam” a cipőmet és alig tudtam aludni. Az volt a tervem, hogy egész éjjel ébren maradok és meglesem a Mikulást.  Látni akartam, ahogyan éjszaka megérkezik és hoz nekem sok sok ajándékot 🙂

Ismerős? Te is így voltál ezzel?

Szüleink, az óvoda, az iskola, játszótársaink, mindenki mondott egy történetet a Mikulásról. Néha ellentmondásba keveredtek egymással a különféle történetek, de ez gyerekként nem nagyon zavart. Sőt egészen csalódott voltam, mikor valaki elárulta, hogy nincs is Mikulás 🙁  Szomorú voltam, mert nagyon élveztem ennek a kis mesevilágnak a varázsát.  Jó, hogy a mai gyerekek még mindig élvezik, sőt népszerűbb az ünnep, mint valaha.

Ebben a bejegyzésben arra vállalkozom, hogy utánajárok, kiderítem,  hogy régen is volt-e Mikulás? Honnan jön az igazi Mikulás?  Honnan ered ez a szokás? Mióta ünnepeljük a Mikulást?  

MI A KÜLÖNBSÉG A MIKULÁS ÉS A TÉLAPÓ KÖZÖTT????

A kezdetek

Akit ma Mikulásként ismerünk,  Nicolasként (Miklós) látta meg a napvilágot, a mai Törökország területén fekvő Patara városában -mely abban az időben a Lykiai városállamok Szövetségének része volt- a 3. század közepén.  Sajnos akkoriban pontos feljegyzések nem készültek, ezért különböző források, különböző dátumokhoz kötik.

Úgy tartják, hogy gazdag kereskedőcsaládba született, de szüleit korán elveszítette. Megörökölte hatalmas vagyonukat. Mivel Ő akkor már Jézus tanait követte, ezért szétosztotta mindenét a szegények között. Hatalmas népszerűségnek örvendvén, megválasztották a szintén Lykiában található MYRA városának püspökévé.

Halála idejét kb 350 körülre becsülik.  A templom romjai ahol szolgált, majd temetkezési helye lett ma is áll. Mindkettő látogatható.

Zárójelben jegyzem meg, hogy annak idején volt szerencsém többször is ide látogatni munkám alkalmából. Ha Antalya környékén jársz érdemes egy napot rászánni a környék megtekintésére, mert számos más csodát is találhatsz itt, például a sziklasírokat  is.  Demre- Myra – Kekova – a legkedveltebb célpontok a közelben 🙂 Ez egy külön bejegyzést megér.

video forrása: Youtube Travel in Turkey

Legendák Szent Miklósról

Életéhez számos legenda kötődik.

Az egyik legnépszerűbb az a történet, mely azt meséli el, hogy volt egy nagyon szegény család 3 lánnyal. Az apa úgy határozott, hogy lányait nyilvánosházba, vagy rabszolgának adja, mert nem tudja kiházasítani őket. Véletlenül meghallotta ezt Miklós és mindenképpen segíteni akart a lányokon. Ezért egyik este egy pénzzel teli erszényt dobott be házuk ablakán. Így az apa férjhez adhatta legidősebb lányát. Majd kis idő múlva Miklós újra és újra megjelent és újabb teli erszényt dobott be az apának. Így mind a három lány tisztességgel férjhez mehetett, Miklós megmentette őket a szégyentől.

Festő: Fra Angellico képcím: A 3 szűz férjhezadása

Körülbelül 52 évig volt püspök. A nép nagyon megkedvelte, mert nagyon szerény és segítőkész volt. Életében sok szegény gyermeken segített, ezért lett Ő az, aki gyermekeknek ajándékot hoz. Halálának napja december 6. ezért esik erre a napra Mikulás ünnepe. 

Szent Miklós tisztelete nagyon elterjedt volt. Egészen Szibériától Európa nyugati határáig. A gyermekek jótevője, a tengerészek, utazók, zarándokok védőszentje.

Lorenzo Monaco: A tengeri vihar lecsendesítése

A tengeri vihar lecsendesítése

270-ben Szent Miklós Jeruzsálembe ment zarándokútra. Vihar kerekedett és a mellettük haladó hajónak elszabadult az orrvitorlája. A háromfős legénységből, akik vissza akarták tenni, már kettőt a vihar a vízbe sodort, akik ilyen esetben általában odavesznek. Látva ezt Miklós a vízbe vetette magát, és magához ragadta a két fuldoklót, kimentette, majd az árbóchoz kötötte őket a köpenye övével. Ezt követően pedig helyére tette az orrvitorla árbócrúdját, ezzel megfeszítve a vitorlát, így a hajó egyenesbe jött. Miklós letérdelt és Istennek egy hálaimát mondott, majd a tengerbe vetette magát, hogy visszatérjen a hajójára. Amikor a hajósok a myrai templomban hálaimát mondtak megmenekülésükért, megismerték Miklóst és megköszönték neki a segítséget, s visszaadták neki a köpenye övét, amit szent ereklyeként hordtak magukkal a megmenekülésük óta. A viharba keveredett hajósok vészhelyzetben Szent Miklóshoz fohászkodtak.

Forrás és további részletek:  Wikipedia

Akkor most Télapó, vagy Mikulás?????

Magyarországon a Télapó elterjedése az 1950-es évekre vezethető vissza.  Ekkor érkezett a Szovjetúnióból a “Gyed Maróz” – ennek magyarosítása a Télapó. 

Észak Európában,  a skandináv mitológiában már a kereszténység kezdete előtti időkben létezett egy Odin nevű isten. Őt néha hosszúszakállúként is emlegették. Akinek volt egy lova, a nyolclábú Sleipnir és hatalmas távolságokat tudott megtenni vele. A német néphagyomány szerint a gyerekek Odin lovának, Sleipnirnek tettek ki csizmácskáikban a kémény mellé szalmát és répát, Odin pedig hálából ajándékokat hagyott benne nekik. Az északi fagyos tél démona a skandináv kultúrkörben a téli napforduló központi alakja a Yule-bak (Yule Goat), Julbukk, Julbock-nak nevezett mesefigura hoz ajándékot. Ennek leghíresebb változata, a lappföldi Joulupukki, akinek figurája egyértelműen azonosult a Télapó alakjával.

forrás: wikipedia

Tulajdonképpen a 20. század elejétől fokozatosan mosódott össze a két figura. 1931-ben volt egy olyan Coca-Cola reklám, ahol a Mikulást nagy fehér szakállal, vörös kabátban, rénszarvassal ábrázolták. Ez annyira sikeres volt, hogy bejárta a Földet és bekerült a köztudatba.

Magyarországon az 50-es évektől az Állami és Iskolai Ünnepségeket TÉLAPÓ ÜNNEPNEK  nevezték. Ezután sokaknak összemosódott a két figura.

Aki az északi sarkról jön, az a télapó!

Mikulás és Télapó együtt osztják az ajándékot

Bizonytékul találtam egy régi képet olaszországból származik, ahol a Mikulás és a Télapó együtt osztják az ajándékokat a gyerekeknek

kép forrása: prosanvito.it

Szent Miklóshoz kapcsolódó Magyar népszokások

A Dunántúlon már a 18.ik században élt az a szokás, hogy Miklós napján a férfiak bekormozták az arcukat, bundájukat kifordították, hosszú szakállt ragasztottak. A “rossz” gyerekeket azzal ijesztgették, hogy a cipőjükbe szenet, virgácsot tettek.  Volt ahol az is szokásban volt, hogy a Mikulás mellett “ördögök” és “krampuszok” is jártak házról, házra. Láncokat csörgetve, bottal, seprűvel riogatva a kisebb gyereket.  Kikérdezvén, ki volt jó, ki viselkedett rosszul. A célja az volt, hogy megtanítsák a gyerekeknek, hogy a rossz elnyeri a büntetését.  A “jó” gyerekek pedig ajándékot kaptak.

Feltehetően középkori diákhagyományokból ered ez a szokás.

Felhasznált irodalom:

Wikipedia - Szent Miklós élete

Katolikus Szentek – Szent Miklós élete

Szent Márton napi hagyományok, rendezvények

Szent Márton napi hagyományok, rendezvények

Csodálatos ábrázolás Szent Mártonról Pannonhalmán.

Foto forrása: nyugat.hu

Többször hallottál már Márton napról, az ahhoz fűződő lakomákról, talán még részt is vettél már ilyenen, de nem tudod pontosan, hogy mi is az a Márton nap, honnan ered a története?

Az alábbi bejegyzést, ha elolvasod, akkor minden kérdésedre fény derül 🙂

Szent Márton

napjához fűzödő hagyományokról és rendezvényekről.

A Márton napi vigasságok hagyománya évszázadokra nyúlik vissza. A hagyományok szerint ilyenkor libát kell enni, mert aki ezt elmúlasztja az a kövekező évben éhes marad.

Szent Márton életéről

Tudtátok, hogy Szent Márton krisztus után 316-317 körül született Szombathelyen, ami akkor a római birodalom része volt és Saváriának hívták?

Ez elég érdekesen hangzik, hogy magyar vonatkozása van, ezért ismerkedjünk meg jobban az életével.

Ebben az időszakban már nem üldözték a keresztényeket, de nem volt még államvallás. Márton szülei pogányok voltak, apja légiós katona majd később tribunus. Ezért fiatal korában apját az Itáliai Pávia városába küldték. Itt ismerkedett meg a kersztény vallással. Szülei tiltásának ellenére 12 évesen jelentkezett a hittanulók sorába.

kép forrása: http://vekonyandiportfolio.blogspot.hu/2012/02/szent-marton-legendaja-mng-kepregeny.html

Ennek ellenére 15 évesen apját követve katonának állt. Mindössze 3 évig volt a légiónál, mert azt érezte, hogy életét inkább a kereszténységnek szeretné szentelni. A legenda szerint Egyik évben nagyon hideg tél volt Amiens városban, ahol éppen katonaként szolgált egy ruhátlan koldul szólitotta meg. Mivel Mártonnak  szokása volt, hogy nem kuporgatta a pénzt, amit szolgálatiért kapott, hanem mindenét elajándékozta a rászorulóknak. Látván a didergő koldulst saját köpenyét hasította ketté, annak egy darabját nyújtotta át, mivel mást nem tudott adni.

Aznap éjjel álmában Krisztus jelent meg, aki agy szólt hozzá: “Márton -a hittanuló- a köpenyed felét Nekem nyújtottad át”.

Nem sokkal ezután Márton ott hagyta a hadsereget és megkeresztelkedett, majd az egyház szolgálatába állt.

Lelkipásztorként, hittérítőként sok helyen megfordult. Rendkívül szerény volt, nagyon egyszerű életet élt. Álmában utasítást kapott, hogy térjen vissza szülőföldjére, Pannoniába. 355-ben érkezett, útja rendkívül viszontagságos volt. Többeket megtérített, megkeresztelt, édesanyját is.

Amikor a keresztények üldözése újra fellángolt, elüldözték. Egy ideig remeteként élt. Később fokozatosan egyre magasabb rangra emelkedett az egyházi pályán. Végig megmaradt rendkívül szerénynek, nagyon egyszerű életmódot folytatott, ezért egyre népszerűbb lett. A galliai Tours városban püspöki rangra emelték.

A keresztény hagyományok szerint nevéhez betegek gyógyítása, halottak feltámasztása, ördögűzés és sok egyéb fűzödik. Már életében nagy tiszteletnek örvendett. 81 éves kora körül tért vissza teremtőjéhez.

Az a történet járja, hogy elöljárói püspöknek akarták kinevezni. Ő viszont úgy gondolta, hogy nem érdemli meg ezt a rangot, ezért a libák közé bújt, hogy ne találjanak rá, amikor jönnek érte. Viszont a libák gágogása elárulta, hogy hol van, megtalálták és végül püpökké avatták.

Tehát innen ered az a szokásunk, hogy november 11.-én, Márton napon libát eszünk.

forrás: By Zyance - Own work, CC BY-SA 2.5, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=1784127

További Szent Mártonhoz köthető hagyományaink

  • Márton napi hagyományaink közé tarozik az újbor fogyasztása is. Azt tartják, hogy az év erre az időszakára már éppen jó az újbor, ezért azzal illik koccintani.  Ezt hívták Márton pohárnak. Ráadásul, minél többet iszunk belőle, annál egészségesebbek leszünk 🙂
  • Az ünnep éppen 40 napos karácsony előtti böjtnapok előtt van, ezért a lakomázás, mulatozás megengedett a keresztény hagyományok szerint.
  • Eleink természetesen méltóképpen meg is ünnepelték. Szokás volt a sültliba hátsó részéből a papnak küldeni. Innen ered a “püspökfalat” kifejezésünk.
  • Márton napjához “időjóslás”is kötődik a hagyományok szerint. Ha havas az idő, akkor úgy mondták: “Márton fehér lovon jön”- akkor enyhe tél várható.  Ha azonban “Márton barna lovon jön” – akkor rendkívül kemény, hideg tél várható.

 

Manapság reneszánszát éli a Szent Márton napjához kötödő mulatozás. Számos rendezvény, program nyújt lehetőséget a szinvonalas, gasztronómiai kikapcsolódásra.

Pin It on Pinterest