Olyannyira magyarnak érezzük, hagyományunk részének, hogy sokan azt gondolják, hogy Hungarikum.
A valóságban azonban sokkal messzebbre nyúlnak a gyökerei.
Többféle feltételezés is létezik, hogy honnan származik.
Az egyik azt mondja, hogy az örményektől került Sziléziába. Igy került európába, majd a lengyelektől átvették a németek. Végül onnan került Magyarországra. Mások az úgynevezett pozsonyi kiflitől eredeztetik. Van aki azt állítja, hogy Bécsből került az asztalunkra.
Ami viszont egészen biztos, hogy a 19. század közepén terjedt csak el magyarországon. 1830-ban Czifrai István: Magyar Nemzeti Szakácskönyvében említi ” Posonyi Finom Mákoskalács” néven.
A bejgli név eredete ugyanilyen megválaszolhatatlan. Van akik azt tartják, hogy a német “beugen” igéből származik, mások szerint pedig a jiddis “beygel” szóból ered. Bár az a beygel az arra ma is ismert középen lyukas péksüteményre értendő, amit bagel-nek neveznek angolul.
Ami a legvelószinűbb, hogy német nyelvterületről ered a név.
Mákosat vagy diósat?
Ez megint egy igencsak “megosztó” össznépi problémánk 🙂 Vannak, akik a mákosra esküsznek, míg mások a diósra. De újabban van már gesztenyés, marcipános és más egyéb különlegesség is. A “bejlgli műfaj” is folyamatosan megújul. Mindig kerülnek elő újabb és újabb receptek, reform ötletek.
Ez így van jól, a kreativitástől csak egyre nemesedik. A lényeg, hogy Karácsonykor minden házban kerüljün finom bejgli az asztalra.
MIÉRT EGYÜNK MÁKOS BEJGLIT?
A mák, latin nevén papaver, Eurázsiában őshonos. Nagy valószínüséggel Török közvetítéssel került Európába, majd honosodott meg. Olyannyira népszerűvé vált Magyarországon, hogy több olyan magyar ételünk is van, ami mákot tartalmaz. Az Európai Unió legtöbb országában ma már nem lehet mákot szabadon vásárolni. Az előírások miatt csak patikában árulják. Kivéve Magyarországot, ahol mi annak idején kiharcoltuk az engedélyezését, arra hivatkozva, hogy nálunk nagyon régi hagyománya van a mák fogyasztásának.
Tény és való, hogy a mák kiváló vas, folsav forrás a szervezet számára. Magas a vitamin és ásványianyag tartalma. Erősíti a körmöket, fényesebb lesz tőle a hajunk. Jót tesz a csontoknak, segít megelőzni a csontritkulást. Nyugtató hatása is van.
MIÉRT EGYÜNK DIÓS BEJGLIT?
Míg a dió ( latinul: Juglans ) valóban őshonos magyarországon. Egyik legkedveltebb gyümölcsünk. Nem véletlenül, mert azt tartja népi gyógyászat, hogy a dió, maga az egészség. A dió formája az agyra emlékeztet és sokan hiszik, hogy fogyasztása nagyon jótékony hatással van az agymúködésünkre. Rendkívül gazdag ásványianyagokban és enzimbekben. A benne található telitetlen zsírsavaknak köszönhetően csökkenti a koleszterinszintet. Ezzel védjük az érfalaink épségét és rugalmasságát is.
Körbenéztem a barátaimnál és találtam pár remek bejgli receptet 🙂
Sass Erika
gasztroblogger, szakács, dietetikus, gasztrocoach
Sass Erika, Sasó – a “Sütök-Főzök” A nagyik tepszijéből gasztrobloggerének fantasztikus receptjei között válogattam. Elkötelezetten gyűjti a hagyományos, régi, családi recepteket. Emelett természetesen az új ízekre, alapanyagokra is nyitott. Mivel maga is érintett többféle ételallergiában, ezért folyamatosan gyarapítja tudását és recept gyűjteményét olyan éltelekkel, melyet azok is fogyaszthatnak, akik valamelyik alapanyagra allergiásak.
Többféle különlegességet is találtam.
A hagyományos hozzávalókból készült mákos, diós, marcipános és gesztenyés receptjeit Ide kattintva 🙂
Ha tetszett a bejegyzés, kérlek oszd meg barátaiddal is 🙂
Forrás:
fuveszblog.cafeblog.hu
hajraegszség.hu
wikipedia dio
wikipedia mák
tepszi.hu
