
Szent Márton napi hagyományok, rendezvények
Csodálatos ábrázolás Szent Mártonról Pannonhalmán.
Foto forrása: nyugat.hu
Többször hallottál már Márton napról, az ahhoz fűződő lakomákról, talán még részt is vettél már ilyenen, de nem tudod pontosan, hogy mi is az a Márton nap, honnan ered a története?
Az alábbi bejegyzést, ha elolvasod, akkor minden kérdésedre fény derül 🙂
Szent Márton
napjához fűzödő hagyományokról és rendezvényekről.
A Márton napi vigasságok hagyománya évszázadokra nyúlik vissza. A hagyományok szerint ilyenkor libát kell enni, mert aki ezt elmúlasztja az a kövekező évben éhes marad.
Szent Márton életéről
Tudtátok, hogy Szent Márton krisztus után 316-317 körül született Szombathelyen, ami akkor a római birodalom része volt és Saváriának hívták?
Ez elég érdekesen hangzik, hogy magyar vonatkozása van, ezért ismerkedjünk meg jobban az életével.
Ebben az időszakban már nem üldözték a keresztényeket, de nem volt még államvallás. Márton szülei pogányok voltak, apja légiós katona majd később tribunus. Ezért fiatal korában apját az Itáliai Pávia városába küldték. Itt ismerkedett meg a kersztény vallással. Szülei tiltásának ellenére 12 évesen jelentkezett a hittanulók sorába.
Ennek ellenére 15 évesen apját követve katonának állt. Mindössze 3 évig volt a légiónál, mert azt érezte, hogy életét inkább a kereszténységnek szeretné szentelni. A legenda szerint Egyik évben nagyon hideg tél volt Amiens városban, ahol éppen katonaként szolgált egy ruhátlan koldul szólitotta meg. Mivel Mártonnak szokása volt, hogy nem kuporgatta a pénzt, amit szolgálatiért kapott, hanem mindenét elajándékozta a rászorulóknak. Látván a didergő koldulst saját köpenyét hasította ketté, annak egy darabját nyújtotta át, mivel mást nem tudott adni.
Aznap éjjel álmában Krisztus jelent meg, aki agy szólt hozzá: “Márton -a hittanuló- a köpenyed felét Nekem nyújtottad át”.
Nem sokkal ezután Márton ott hagyta a hadsereget és megkeresztelkedett, majd az egyház szolgálatába állt.
Lelkipásztorként, hittérítőként sok helyen megfordult. Rendkívül szerény volt, nagyon egyszerű életet élt. Álmában utasítást kapott, hogy térjen vissza szülőföldjére, Pannoniába. 355-ben érkezett, útja rendkívül viszontagságos volt. Többeket megtérített, megkeresztelt, édesanyját is.
Amikor a keresztények üldözése újra fellángolt, elüldözték. Egy ideig remeteként élt. Később fokozatosan egyre magasabb rangra emelkedett az egyházi pályán. Végig megmaradt rendkívül szerénynek, nagyon egyszerű életmódot folytatott, ezért egyre népszerűbb lett. A galliai Tours városban püspöki rangra emelték.
A keresztény hagyományok szerint nevéhez betegek gyógyítása, halottak feltámasztása, ördögűzés és sok egyéb fűzödik. Már életében nagy tiszteletnek örvendett. 81 éves kora körül tért vissza teremtőjéhez.
Az a történet járja, hogy elöljárói püspöknek akarták kinevezni. Ő viszont úgy gondolta, hogy nem érdemli meg ezt a rangot, ezért a libák közé bújt, hogy ne találjanak rá, amikor jönnek érte. Viszont a libák gágogása elárulta, hogy hol van, megtalálták és végül püpökké avatták.
Tehát innen ered az a szokásunk, hogy november 11.-én, Márton napon libát eszünk.
További Szent Mártonhoz köthető hagyományaink
- Márton napi hagyományaink közé tarozik az újbor fogyasztása is. Azt tartják, hogy az év erre az időszakára már éppen jó az újbor, ezért azzal illik koccintani. Ezt hívták Márton pohárnak. Ráadásul, minél többet iszunk belőle, annál egészségesebbek leszünk 🙂
- Az ünnep éppen 40 napos karácsony előtti böjtnapok előtt van, ezért a lakomázás, mulatozás megengedett a keresztény hagyományok szerint.
- Eleink természetesen méltóképpen meg is ünnepelték. Szokás volt a sültliba hátsó részéből a papnak küldeni. Innen ered a “püspökfalat” kifejezésünk.
- Márton napjához “időjóslás”is kötődik a hagyományok szerint. Ha havas az idő, akkor úgy mondták: “Márton fehér lovon jön”- akkor enyhe tél várható. Ha azonban “Márton barna lovon jön” – akkor rendkívül kemény, hideg tél várható.
Manapság reneszánszát éli a Szent Márton napjához kötödő mulatozás. Számos rendezvény, program nyújt lehetőséget a szinvonalas, gasztronómiai kikapcsolódásra.