Oldal kiválasztása
A fény ünnepe- avagy a téli napforduló

A fény ünnepe- avagy a téli napforduló

Szerző: | dec 21, 2016 | hagyományok, rendezvény, Ünnepek

 az év legrövidebb napja

Előbb – utóbb a tél folyamán szinte mindannyiunknál eljön az a pont, amikor már nagyon elegünk van a rövid napokból. Reggel még sötét van, mire végzünk a munkával már sötét van.  Sokan ilyenkor már alig várjuk, hogy újra hosszabbak legyenek a napok.

Van, aki már októberben besokal a rövid napoktól, mint például én is. De a hivatalos téli napforduló ideje: december 21. Ez egyben a csillagászati tél kezdete is.

Szóval a tél még csak ekkor kezdődik, viszont a jó hír, hogy mostantól a napok egészen junius 21.-ig egyre hosszabbak lesznek.

A legtöbb kultúrában megemlékeznek ezen a napon, a fény születését ünnepelve. Természetesen kúlturkörönként eltérő módon.
A keleti sztyeppei népeknél, mint a magyaroknál is a természet változásai kiemelkedő jelentőséggel bírtak. Az egyik legnagyobb ünnep a téli napforduló volt. Karacsuny-nak, vagy kerecseny-nek mondták. Innen ered a karácsony szavunk is. Az év leghosszabb éjszakája, amikor a nap a legkorábban tűnik el a horizonton. Szimbólikus jelentessel bír. A sötétség éjszakája. Mikor végre véget ér, akkor megszületik a fény, a remény.

Ezt szertüzekkel, sámándobolással, sólyomreptetéssel ünnepelték.

a fény születésének ünnepe

Megszületik a fény, a remény és a szeretet.

Ha kicsit tovább ásunk a témában, akkor feltünhet egy szimbolikus egybe esés, Jézus születésével.

Na akkor most, hogy is van ez?

Azt akarod mondani, hogy Jézus születésének köze van a téli napéj egyenlőséghez?

Igen, pontosan.

A téli napfordulót a legtöbb Ősi kultúra megünnepelte, és mindíg is a fény születésének és a reménynek az ünnepe volt.

Csak néhány példát említek a teljesség igénye nélkül. A Druidák Stonhengeben rendeztek hatalmas ünnepségeket a téli napforduló idején. Ilyenkor a Druidák a Napistent köszöntötték.

De említhetném még a Perzsa eredetű MITHRAS ( Ahura Mazda) Fény Istene megünneplését, ami szintén erre az időszakra esett. Jóval régebbi eredetű, mint a kereszténység. ( Mithrasz Isten alakja, élete egyébként elég sok párhuzamot rejt Jézus életével. ) Később Mithrász tisztelete átkerült Európába, bekerült a Görög és a Római mitológiába is.

Szóval:

A keresztény vallás szerint Jézus, a megváltó születése szimbólikusan a fény és a szeretet újjászületésével is egyenlő. Ez kapcsolja össze a két ünnepet.

I. Gyula Pápa iu 350-ben rendelte el, hogy  Jézus -a megváltó-, születésének napját december 25.n ünnepeljük.  Van itt egy kis apróság, akkoriban még az úgynevezett  Julianus naptárat használták.  Majd csak 1582-ben vezették be a Gergely naptárat. Ennek következtében, mint tudjuk történt némi keveredés az időpontokban. Ezért vált szét Jézus születésnapja a Karácsony, melyet december 25.-én ünnepelünk a téli napfordulótól. Korábban ez a két időpont egybe esett. Ma, ha csillagászati időpontot vesszük alapul, akkor napjainkban Jézus születését december 21.-n kellene ünnepelnünk. Természetesen ezt az időpontot már nem fogjuk megváltoztatni, de mint érdekességet megemlítettem.

Ha tetszett a bejegyzés oszd meg ismerőseiddel, barátaiddal is 🙂

Facebook oldalunkat pedig itt találod.

Felhasznált források:

http://www.tarrdaniel.com/documents/Vallasfilozofia/teli_napfordulo.html

http://vilagnezet.blog.hu/2007/06/13/mithrasz_nagyreszt_rola_koppintottak_jez

http://kurultaj.hu/2013/12/teli-napfordulo-karacsun-unnepunk-a-hollovolgyben-2013-12-21/

wikipédia

Mennyit kell még várnunk Karácsonyig?

Nap

:

Óra

:

Perc

:

Mp

Legyen Békés, Boldog Karácsonyod

Akkor most Télapó vagy Mikulás ???

Akkor most Télapó vagy Mikulás ???

Szerző: | dec 5, 2016 | hagyományok, Ünnepek

Gyermekként mindannyian izgatottan vártuk a Mikulást…

Emlékeimben él még, ahogy már előző este egyre növekvő izgalommal készülődtem. “Kipucoltam” a cipőmet és alig tudtam aludni. Az volt a tervem, hogy egész éjjel ébren maradok és meglesem a Mikulást.  Látni akartam, ahogyan éjszaka megérkezik és hoz nekem sok sok ajándékot 🙂

Ismerős? Te is így voltál ezzel?

Szüleink, az óvoda, az iskola, játszótársaink, mindenki mondott egy történetet a Mikulásról. Néha ellentmondásba keveredtek egymással a különféle történetek, de ez gyerekként nem nagyon zavart. Sőt egészen csalódott voltam, mikor valaki elárulta, hogy nincs is Mikulás 🙁  Szomorú voltam, mert nagyon élveztem ennek a kis mesevilágnak a varázsát.  Jó, hogy a mai gyerekek még mindig élvezik, sőt népszerűbb az ünnep, mint valaha.

Ebben a bejegyzésben arra vállalkozom, hogy utánajárok, kiderítem,  hogy régen is volt-e Mikulás? Honnan jön az igazi Mikulás?  Honnan ered ez a szokás? Mióta ünnepeljük a Mikulást?  

MI A KÜLÖNBSÉG A MIKULÁS ÉS A TÉLAPÓ KÖZÖTT????

A kezdetek

Akit ma Mikulásként ismerünk,  Nicolasként (Miklós) látta meg a napvilágot, a mai Törökország területén fekvő Patara városában -mely abban az időben a Lykiai városállamok Szövetségének része volt- a 3. század közepén.  Sajnos akkoriban pontos feljegyzések nem készültek, ezért különböző források, különböző dátumokhoz kötik.

Úgy tartják, hogy gazdag kereskedőcsaládba született, de szüleit korán elveszítette. Megörökölte hatalmas vagyonukat. Mivel Ő akkor már Jézus tanait követte, ezért szétosztotta mindenét a szegények között. Hatalmas népszerűségnek örvendvén, megválasztották a szintén Lykiában található MYRA városának püspökévé.

Halála idejét kb 350 körülre becsülik.  A templom romjai ahol szolgált, majd temetkezési helye lett ma is áll. Mindkettő látogatható.

Zárójelben jegyzem meg, hogy annak idején volt szerencsém többször is ide látogatni munkám alkalmából. Ha Antalya környékén jársz érdemes egy napot rászánni a környék megtekintésére, mert számos más csodát is találhatsz itt, például a sziklasírokat  is.  Demre- Myra – Kekova – a legkedveltebb célpontok a közelben 🙂 Ez egy külön bejegyzést megér.

video forrása: Youtube Travel in Turkey

Legendák Szent Miklósról

Életéhez számos legenda kötődik.

Az egyik legnépszerűbb az a történet, mely azt meséli el, hogy volt egy nagyon szegény család 3 lánnyal. Az apa úgy határozott, hogy lányait nyilvánosházba, vagy rabszolgának adja, mert nem tudja kiházasítani őket. Véletlenül meghallotta ezt Miklós és mindenképpen segíteni akart a lányokon. Ezért egyik este egy pénzzel teli erszényt dobott be házuk ablakán. Így az apa férjhez adhatta legidősebb lányát. Majd kis idő múlva Miklós újra és újra megjelent és újabb teli erszényt dobott be az apának. Így mind a három lány tisztességgel férjhez mehetett, Miklós megmentette őket a szégyentől.

Festő: Fra Angellico képcím: A 3 szűz férjhezadása

Körülbelül 52 évig volt püspök. A nép nagyon megkedvelte, mert nagyon szerény és segítőkész volt. Életében sok szegény gyermeken segített, ezért lett Ő az, aki gyermekeknek ajándékot hoz. Halálának napja december 6. ezért esik erre a napra Mikulás ünnepe. 

Szent Miklós tisztelete nagyon elterjedt volt. Egészen Szibériától Európa nyugati határáig. A gyermekek jótevője, a tengerészek, utazók, zarándokok védőszentje.

Lorenzo Monaco: A tengeri vihar lecsendesítése

A tengeri vihar lecsendesítése

270-ben Szent Miklós Jeruzsálembe ment zarándokútra. Vihar kerekedett és a mellettük haladó hajónak elszabadult az orrvitorlája. A háromfős legénységből, akik vissza akarták tenni, már kettőt a vihar a vízbe sodort, akik ilyen esetben általában odavesznek. Látva ezt Miklós a vízbe vetette magát, és magához ragadta a két fuldoklót, kimentette, majd az árbóchoz kötötte őket a köpenye övével. Ezt követően pedig helyére tette az orrvitorla árbócrúdját, ezzel megfeszítve a vitorlát, így a hajó egyenesbe jött. Miklós letérdelt és Istennek egy hálaimát mondott, majd a tengerbe vetette magát, hogy visszatérjen a hajójára. Amikor a hajósok a myrai templomban hálaimát mondtak megmenekülésükért, megismerték Miklóst és megköszönték neki a segítséget, s visszaadták neki a köpenye övét, amit szent ereklyeként hordtak magukkal a megmenekülésük óta. A viharba keveredett hajósok vészhelyzetben Szent Miklóshoz fohászkodtak.

Forrás és további részletek:  Wikipedia

Akkor most Télapó, vagy Mikulás?????

Magyarországon a Télapó elterjedése az 1950-es évekre vezethető vissza.  Ekkor érkezett a Szovjetúnióból a “Gyed Maróz” – ennek magyarosítása a Télapó. 

Észak Európában,  a skandináv mitológiában már a kereszténység kezdete előtti időkben létezett egy Odin nevű isten. Őt néha hosszúszakállúként is emlegették. Akinek volt egy lova, a nyolclábú Sleipnir és hatalmas távolságokat tudott megtenni vele. A német néphagyomány szerint a gyerekek Odin lovának, Sleipnirnek tettek ki csizmácskáikban a kémény mellé szalmát és répát, Odin pedig hálából ajándékokat hagyott benne nekik. Az északi fagyos tél démona a skandináv kultúrkörben a téli napforduló központi alakja a Yule-bak (Yule Goat), Julbukk, Julbock-nak nevezett mesefigura hoz ajándékot. Ennek leghíresebb változata, a lappföldi Joulupukki, akinek figurája egyértelműen azonosult a Télapó alakjával.

forrás: wikipedia

Tulajdonképpen a 20. század elejétől fokozatosan mosódott össze a két figura. 1931-ben volt egy olyan Coca-Cola reklám, ahol a Mikulást nagy fehér szakállal, vörös kabátban, rénszarvassal ábrázolták. Ez annyira sikeres volt, hogy bejárta a Földet és bekerült a köztudatba.

Magyarországon az 50-es évektől az Állami és Iskolai Ünnepségeket TÉLAPÓ ÜNNEPNEK  nevezték. Ezután sokaknak összemosódott a két figura.

Aki az északi sarkról jön, az a télapó!

Mikulás és Télapó együtt osztják az ajándékot

Bizonytékul találtam egy régi képet olaszországból származik, ahol a Mikulás és a Télapó együtt osztják az ajándékokat a gyerekeknek

kép forrása: prosanvito.it

Szent Miklóshoz kapcsolódó Magyar népszokások

A Dunántúlon már a 18.ik században élt az a szokás, hogy Miklós napján a férfiak bekormozták az arcukat, bundájukat kifordították, hosszú szakállt ragasztottak. A “rossz” gyerekeket azzal ijesztgették, hogy a cipőjükbe szenet, virgácsot tettek.  Volt ahol az is szokásban volt, hogy a Mikulás mellett “ördögök” és “krampuszok” is jártak házról, házra. Láncokat csörgetve, bottal, seprűvel riogatva a kisebb gyereket.  Kikérdezvén, ki volt jó, ki viselkedett rosszul. A célja az volt, hogy megtanítsák a gyerekeknek, hogy a rossz elnyeri a büntetését.  A “jó” gyerekek pedig ajándékot kaptak.

Feltehetően középkori diákhagyományokból ered ez a szokás.

Felhasznált irodalom:

Wikipedia - Szent Miklós élete

Katolikus Szentek – Szent Miklós élete

Pin It on Pinterest